"Óriási érték az, amit megteremtek. Legyen az csak egy jó ház egy jó gazdasággal, állatok, melyeket jól gondozunk, gyermekek, akiket jól nevelünk. Tehát valamit jól csináljunk. Ezer ilyen érték van, de a lényeg az, hogy örömmel és szeretettel éljünk, és valamit létrehozzunk, részt vegyünk a teremtésben. Nagyképűen hangzik, ugye? Isten azért alkotott bennünket a saját képére, hogy alkossunk – gondolom én. Ennyi.” - Polcz Alaine
Thursday, October 2, 2008
Szerintem
jó ötlet, ha van a gyerekeknek zsebpénzük, mert általában úgyis sajnálják elkölteni, és amikor például véletlenül zárolják a férj nevére kiállított bankkártyát, amit csak személyesen lehet feloldatni, de szegény férjnek dolgoznia kell a bank nyitvatartási idejében - na, akkor az éhhaláltól menthet meg az a kis zsebpénzecske.
:-D
ReplyDeleteszoval nem te vagy az egyetlen, aki le tudod blokkoltatni a bankartyat. En egyszer megcsinaltam azt, hogy emlekeztem a kodra es bevertem, es nem jo, es megint es harmadjara... es aztan beszippantotta es aztan el kellett menni erte, es kozben az is eszsembejutott, hogy en mind a masik bankkartyam szamaival probalkoztam, mert hat ezert nem jo ha ket bankartza van. No de ha nem lett volna kett, meg a Csongiet irtam volna be.
ReplyDeletehehe, emlékszem gyerekkoromban mindig az összes zsebpénzemet kölcsönadtam anyuéknak:))))
ReplyDeleteTiszta gonosz napom van (még intoleráns is), de most hogy olvastalak, totál lehiggadtam. Ezért szeretlek olvasni. :o)
ReplyDeleteNem értem a kettővel előtti bejegyzésedet: Az nem elkötelezettség, hogy a gyerekeidet neveled és a beilleszkedésüket segíted? Nem beszélve arról, hogy bár most nehéz nekik megtanulni a nyelvet, de az a leghasznosabb tudás, amit nyújthatsz a gyereknek. :o) Miért kéne mindenkinek "fontos embernek" lennie? :o)
Eszembe jutott, hogy Kormos Istvánnak (?) van egy meseregénye, a címe: Morgató. Egy családról szól, akik a családfőt követve Németországba költöznek. A kislány nehezen illeszkedik be az új környezetbe és kap egy kutyát (ezért morgató a címe).
Ez a kutyás ez most apropó volt? Kicsit sok lenne egyszeriből belőlük :)
ReplyDeleteAzt hittem, ilyesmire csak én vetemedek. :o) Én is rendszeresen kölcsönzök L.pénztárcájából, a mi családunkban csak neki van kápéja. Azért vissza is szoktam adni ám! Idôvel... :o)
ReplyDelete:)
ReplyDeleteÉn se szeretnék kutyát (pláne, hogy már a pelenkás korszakon is túlvagyunk, csak nem kezdem előről egy ebbel), csak eszembe jutott ez az aranyos regény. :o)
ReplyDeleteelőről = elölről
ReplyDeleteFene tudja, hogy mire gondoltam, amikor képes voltam ezt leírni. :o)