Mert nem örülök
mindenkor
Mivel hajlok rá,
hogy eltökélten álljak tétován,
-dermedten bámulva oda,
hol nincs látnivaló -,
hát gyakran rág a bűntudat,
a félelem,
hogy nem moccanok
és nem örülök
mindenkor,
pedig írva van, hogy örülj
és az is, hogy ne félj.
Molnár Krisztina Rita
hm
ReplyDeletenagyon szép
a kép is
a vers is
Szep a tajkep mely a vers
ReplyDeletenagyon szép!
ReplyDeleteKöszönöm!
Szia, Márta!
ReplyDeleteNálam megtalálod Herta Müller egyik írásának magyar nyelvű fordítását, de lehet, hogy neked ez fölösleges, mert olvastad / el fogod olvasni a német eredetit, és az az igazi, nem egy román fordítás alapján készített magyar fordítás.
Minden jót!
Éosz.
ez a vers annyira de annyira szep....:)
ReplyDelete