"Óriási érték az, amit megteremtek. Legyen az csak egy jó ház egy jó gazdasággal, állatok, melyeket jól gondozunk, gyermekek, akiket jól nevelünk. Tehát valamit jól csináljunk. Ezer ilyen érték van, de a lényeg az, hogy örömmel és szeretettel éljünk, és valamit létrehozzunk, részt vegyünk a teremtésben. Nagyképűen hangzik, ugye? Isten azért alkotott bennünket a saját képére, hogy alkossunk – gondolom én. Ennyi.” - Polcz Alaine
Friday, December 3, 2010
3.
Egyik legszebb német szokás amit szívesen átvettem, az az adventi kekszsütés. Négy héten keresztül a német fráuk folyamatosan adventi süteményeket, plaetzcheneket sütnek. Jutta barátnőmtől tudom, ezt úgy kell csinálni: egy ideig szemet hunyunk a süteményes dobozok megdézsmálása felett, majd egy hirtelen mozdulattal egyszer csak lezárjuk őket és úgy is maradnak Karácsonyig, mert a plaeztchenek (ejtsd: plecchhen :) akkor a legfinomabbak. A mai tea fűszerezett feketetea volt, amit én nagyon szeretek és mindig cukor nélkül, pici tejjel iszom. S mivel a sütemények legalább olyan fontosak mint a szép gondolatok, lefordítottam az egyik általam már megsütött keksz receptjét.
Vaníliás-narancsos-mazsolás adventi sütemény
Hozzávalók: 150 g rumba áztatott mazsola, 375 g liszt, 90 g cukor, 1 csipet só, 3-4 tasak vanilincukor, 1/2 teáskanál fahéj, 1/2 bionarancs, 190 g hideg vaj, 1 tojás.
Elkészítés: a mazsolát jól lecsepegtetjük, megtörölgetjük. A lisztet, cukrot, két tasak vanilincukrot, a fahéjat és a tojást jól összegyúrjuk. A narancs héját lereszeljük. A narancshéjat és vajat hozzágyúrjuk a tésztához. A mazsolát apróra felvágjuk, megint szárítgatjuk picit és azt is hozzáadjuk a tésztához. Fóliába csomagolva fél órára hűtőszekrénybe tesszük. Aztán lisztes deszkán kinyújtjuk, szaggatjuk, vanilincukrot szórunk rá és 180 fokon kb. 12-14 percig sütjük. A kész sütiket dobozba tesszük, egy ideig hagyjuk megdézsmálni, majd eltesszük szépen Karácsonyra.
mintha érezném a süti illatát, olyan szép ez a recept:)
ReplyDeleteés wow, milyen hó van nálatokfele!
Német szokástól függetlenül egyik évben én is így voltam... egy ideig szemet hunytam a dézsmálás felett, aztán egy hirtelen mozdulattal eldugtam a kekszes dobozt........ A húsvét előtti nagytakarításnál találtam meg :)
ReplyDeletejaj, olyan szép minden...
ReplyDeleteBizony jo dolog a dezsmalas!Tovabbi kellemes kekszsutest!
ReplyDeleteKöszönöm a receptet (is), kedves Márta! Épp most vettem ki a sütőből! Nagyon finom lett! Mit ne mondjak, tudnak vmit ezek a német "fráuk"! :)
ReplyDeleteköszi a receptet,én is ki fogom próbálni;a sütést...mert azt, hogy egy hirtelen mozdulattal eldugjam, azt megpróbálhatom, de olyan szép hirtelen mozdulatokkal meg is találgatják és szép csendben el is fogyasztgatják mire észrevenném:))))
ReplyDeleteGira, hát akkor Húsvétra már nem is kellett semmit sütnöd. :)))
ReplyDeleteLeda, de örülök, akkor megérte ideírnom. :)
Köszönöm, hogy írtatok.
De jó, ma délután mi is megsütjük a lányokkal! :D Majd beszámolok.
ReplyDeletekoszi a receptet, ki is fogom probalni :)
ReplyDeleteMivel 2008 karacsonya ota a te recepted szerint sutom a mezeskalacsot, annyira finom lett, ezt is ki kell probaljam.
ReplyDeleteKoszi :)