Wednesday, November 9, 2011

Nem hétköznapi

 hősökről olvasok megrendítő, elgondolkodtató könyveket, közben lelki egyensúlyom fenntartása érdekében próbálom magamban leutánozni Mici reggeli rituáléját: amint kiengedem az udvarra, bukfencezik egyet, majd, ha úgy ítéli meg, ma különösen szép az élet, bukfencezik még egy másodikat is.

dátum:

7 comments:

  1. Babi néniNovember 9, 2011 at 2:04 PM

    Már éppen gondoltam, hogy régen olvastam bejegyzést tőled. :o) Így teljesüljön a kívánságom.

    ReplyDelete
  2. Hajnalka NagyNovember 9, 2011 at 4:17 PM

    Mily boldog ez a lánykád a képen, s mily szép is az élet mindennek ellenére is, ugye? :)
    A kisfiam ma az oviból hazajövet rám parancsolt, hogy rugdossam a lehullott leveleket a járdán, hát nem igaza volt?! sokkal jobb kedvem lett! :)

    ReplyDelete
  3. MonikaNovember 9, 2011 at 9:09 PM

    A cicák tudnak élni!!!!!!!!!Örülök neked!♥

    ReplyDelete
  4. HajniNovember 9, 2011 at 9:38 PM

    ha mi is ennyire őszintén tudnánk élni, mint Mici, jobb és szebb hely lenne a világ...

    ReplyDelete
  5. FlorciNovember 9, 2011 at 9:47 PM

    jönnek a sötét reggelek és tudd Márta, hogy olyankor itt vagy a konyhánkban amikor háromnegyed 7kor gyertyafénynél reggelizünk a gyerekekkel!

    ReplyDelete
  6. Klári B.November 10, 2011 at 8:28 PM

    :) csak mosolygok :)

    ReplyDelete
  7. L. M. ZsuzsiNovember 13, 2011 at 9:44 AM

    Nekem is van egy könyvem Bonhoeffertől, a Börtönlevelek, élmény volt őt olvasni! (Azért vettem, mert egy ferences szerzetes (Barsi Balás) akkora lelkesedéssel mesélt róla - és tényleg)

    ReplyDelete