Sunday, December 13, 2015

13.


Végeláthatatlan tennivalós listáim gyűjteménye, olvasatlan könyveim halmaza, íratlan irományaim, félbemaradt kis kézimunkáim sora mind-mind arról tanúskodik, hogy igyekvő, tervekkel teli, jóindulatú lány lennék én amúgy.
Mindkét lábam a földön, fejem sem a fellegekben.
Listáimról már az elején kihúzom, amiről úgyis tudom, hogy úgysem.
Könyvekből ébresztőóratartót tornyozok, fonál sem  horgolódik e házban s ez évben tovább már.
Drága jó, régi, nyugalmas adventek, ó.
Mégsem sírlak vissza titeket. 
Az idei, így ahogy van, s benne én magam is: elég szép, elég jó.
Előttünk még az év legsötétebb napjai. Nem biztos, hogy túlélném őket nélkületek s némi gyertyaláng nélkül...

6 comments:

  1. Hm, tényleg ezek az "év legsötétebb napjai" - de már csak kibírjuk, s nem is akárhogy, hanem adventi örömben - várjuk a Világosságot!

    ReplyDelete

  2. "így ahogy van, s benne én magam is: elég szép, elég jó"

    Őrizgetem ezt a gondolatot a magam számára is az elkövetkező napokra.
    Jó, hogy leírtad.
    Márta

    ReplyDelete