...
írtam ma egy levelet,
kockás papír hátoldalára
mégpedig
odabent az irodában,
nem is tudom már,
mi volt az elején,
elrontott bérelszámolás, gondolom így utólag,
nos, újraírtam vagy hatszor,
ha még kétszer újraírom,
gondoltam magamban,
lehetne vers is belőle akár,
újraírtam hát még kétszer,
p e d i g
tudtam előre,
tudtam én azt nagyon jól,
hogy útban a parkolóhoz
apró darabokra tépve
fogom majd bedobni
a lépcsőlejárat után
máris jobbra található
sárga szemetesládába
úgyis
úgyis
úgyis
...
Hahh, pont így szokom én is néha :-)
ReplyDeleteParancs János Tőletek távolodóban c. kötetéből
ReplyDeleteKonkrét költői feladatok
1
Először is
apró darabokra tépdesem,
amiket délután összeírtam,
nehogy megrontsak, félrevezessek,
netán megbotránkoztassak valakit,
aki a bizonyosság vagy a hit
vitorlarúdjához kötözte oda magát,
mert van, aki még a mai zavaros
időkben is el tudja választani
a jót a rossztól, nem olyan téveteg,
gyanakvó és ingatag elme, mint én,
akit nem taszigál a kétely,
hol erre, hol arra,
mégis nyugodt az álma
2
Amíg hiánya elviselhető,
nem szabad egyetlen sort sem írni,
csak fülelni, csak a percek percegését
hallgatni és a hívásra sóvárogni lehet,
számomra nincs megváltó módszer,
nincs betartandó, gyümölcsöző szabály,
mindig mintha az első versem írnám,
csak úgy szabad belekezdenem,
másként csakhamar megbicsaklik,
elfúl a hangom, és szégyenkezhetem,
követni, utánozni senkit sem tudok,
a mesterség alapvető fogásait sem ismerem
3
Védekezem az információáradat ellen,
de átcsapnak fejem fölött hullámai.
Ha tehetem, naponta csak kétszer
hallgatom meg a híreket. Nekem ennyi elég.
A hányingert így se tudom mindig legyűrni.
A világunkat és életünket meghatározó erők
hitványsága és cinizmusa (az itthoniaké is!),
azaz a szabad világ önző pragmatizmusa taszít,
mélységesen fölháborít. S tudom, hogy nincs
nála elviselhetőbb rendszer ma a földön.
Mégis, a szörnyű emésztőgödörből kimászva
valami másra, jobbra vágytunk mindannyian.
Ám erre minimális most az esély, így hát a hírek,
a nyomasztó tények csak mérsékelten érdekelnek.
Szabadon és bűntudat nélkül szeretnék végre élni,
amíg lehet, amíg tudok, de a tájékozottság ebben
aligha segíthet. A szólamáradat még kevésbé.
ajándék ez a nap, bekukkantok, és ajándékot lelek,
ReplyDeleteannyira örülök
van egy kedvenc versem tőle,...mintha Mártáról, annyira neked szóló:)))
Keserédes emlék
ahogyan megszólalt
s ahogyan kiadta magát
ahogyan a párviadalt elutasította
ahogyan a védekezésről lemondott
vállalva a vereség kockázatát
ahogyan megalázkodott
már-már nevetségessé tette magát
ahogyan leszögezte az álláspontját
s ahogyan mégis térdre kényszerített
még a harc megkezdése előtt
ahogyan párává oldotta
könnyedén semmivé foszlatta
szeretetével a gőgös tagadást
én annak idején eleve "elnemküldött levelek"et írtam, lett belőle egy kötetnyi gépirat (még őrzöm:) (vagy 40 éve:)
ReplyDeleteKoszonom nektek ♡
ReplyDelete