Már megint

találtam valami lélekmelengetőt a NL-ban, amit joghurtevés és teaivás közben olvastam át, és a teát egy kutyás bögréből kortyoltam ( figyelsz, Anon? :)). Na szóval, azt írják, hogy Amerikában kiszámolták, hogy egy családanya - ha fizetésért dolgozna - évi 25 millió forintot keresne. Jó, gondolom, ez Mo.-gon más összeg lenne. 92 órás munkahéttel számoltak, és figyelembe vették, hogy 9 munkakört tölt be: szakácsnő, takarítónő, óvónő, mosógépszerelő ( ez én nem vagyok), portás, számítógépkezelő, házgondnok, elnök-vezérigazgató és pszihológus. Én még hozzátenném azt is, hogy logisztikai szakember, sofőr. Más nem jut eszembe. Na, viccesnek tartom ezt az egészet, mert én még nem gondoltam arra, hogy a munkám pénzben is mérhető lenne. De azért jó, hogy kiszámolták. Én azt szoktam mondani, hogy nálunk ÉN keresem meg a pénzt. Najó, a szekrényben. :) Azért jó tudni, hogy én is hozzájárulok a GDP növekedéshez. Hurrá! Erről jut eszembe, hogy idén az amerikai Leonid Hurwicz, Eric Maskin és Roger Myerson kapta a közgazdasági Nobel-díjat. A három tudós azokat az optimális mechanizmusokat vizsgálta, amelyek lehetővé teszik bizonyos célok, például a társadalmi jólét vagy a magánprofit elérését. Ezt nevezik a mechanizmustervezés elméletének. Állítólag ez segít majd segít különbséget tenni a piacok működése számára kedvező és kedvezőtlen helyzetek között, bármit is jelentsen pontosan ez. Na, csak mondom, ha érdekelne valakit, én is úgy olvastam! :))