minden...Egész nap teszek-veszek, mosogatok. :) Jó ez nagyon. De hogy ne maradjon a mai nap se post nélkül, mert az meg már milyen dolog lenne, hát elmondom, hogy milyen könnyen eltérülök én az eredeti szándékaimtól. Az úgy volt, hogy ebéd után leültem a tiszta konyhaasztalnál kicsit...igen, németezni, mi mást. Aztán eszembe jutott, hogy a szobában felejtettem a füzetemet. Visszajőve hát látom, szabad a számítógép. Gyorsan leültem olvasgatni. Egyik blogon, hol máshol?, találtam egy kuglófreceptet, és eszembe jutott, hogy én nagyon szeretem a kuglófot. Kimentem a konyhába a receptesfüzetemért, beírtam a receptet, sőt el is készítettem a kuglóf tésztáját, most édesdeden sül éppen a sütőben. Észrevettem a német cuccost az asztalon, megint leültem, megint eszembe jutott, hogy a szobában felejtettem a füzetet. Megint bejöttem, hát megint látom, hogy szabad a gép. Megint leültem, és most írom ezt a postot, mimást?, és most már tényleg visszamegyek a konyhába a tiszta asztalhoz, ahol megint eszembe fog jutni, hogy itt felejtettem a... Najó, nem folytatom tovább, mert ez már kezd olyan lenni, mint azok az idegesítő viccek, amelyeknek se eleje-se vége, azzal a különbséggel, hogy ez egyáltalán nem vicces már.
:)))))))))))
ReplyDelete(Ha nem olvasom a blogrollodban, nem is vettem volna észre, hogy visszajött a színed.
Mert így természetes. Az a másik dizájn ronda volt, már bocs,az szúrta-sértette a szemem.)
jaj de jól néz ki a kuglófod :) hát bizti nem volt olyan egyszerű elkészíteni mint az én cookie-mat.
ReplyDeleteAmúgy nekem is problémám van azzal, hogy egyfolytában félbehagyok valamit, mert meglátom a másik teendőmet. A kollegáim már rászoktak arra, hogy "PostIt"-okra írják a kérelmeiket, és ráragasztják a monitoromra.
Akkor bizti eszembe jut. Máskép nem.
dehogyisnem vicces:D:D:D:D
ReplyDeletetudok egy ilyen idegesítő viccet, de nem mondom el csak azt, hogy elöl csíkos,hátul esztergamintás iciri-piciri guminudlikról szól.
ReplyDeleteÉs valóban guszta a kuglófod meg vicces a pósztod, ja!