legjobb pillanata az volt, mikor vásárolgattam egy bizonyos boltban (ez nem a reklám helye), és egyszercsak nagy zsivalygást hallva, hát látom, hogy az én kis családom jön felém, a gyerekek az apjukkal (említettem nekik, hogy beugrok vásárolni németóra után). Mindenki a nyakamba ugrott, mindenki egyszerre beszélt persze, és mindenki azonnal elkezdett kuncsorogni valami kis édességért...(Najó, T. azért éppenséggel nem...:) Este aztán úgy esett, hogy halálosan szomorú voltam, meg minden, de mikor eszembe jutott ez a kis jelenet, már csak mosolyogni tudtam...Na tessék, már nemcsak képeket mesélek el, hanem ilyen youtube-ra kívánkozó kisfilmeket is...
Hát ez nagyon szép, a történet és a kép is, végül még könyvet fogsz írni :).
ReplyDeletea kep nekem s nagyon tetszik!!! :)
ReplyDeleteJó a cimke is amivel elláttad ezt a bejegyzést: VALAMISZÉP, hát az, szép!
ReplyDeleteEz jó volt,rámfért:))!
ReplyDeleteAranyos kis csalad vagytok ti, alig varom mar, hogy nekem is ilyen szep, nagyobb csaladom legyen. :) es ezek a te bejegyzeseid mindig csak derut hoznak az eletunkbe. :)
ReplyDeleteszia marti!!mikor lepsz fel a netre,hogy tudjunk veled beszelni!!Puszilunk mindenkit!!
ReplyDelete