a gyerekeket egy orgonakoncertre, mert például Sára eddig abban a meggyőződésben élt, hogy az orgona az olyan, mint a nagybőgő, csak még annál is nagyobb. Ma este pedig részt vettünk a városi Szent Márton napi felvonuláson. Ez körülbelül azt jelenti, hogy összegyűl a nép az evangélikus templomban, ahol van egy kis éneklés, miegymás, és onnan lámpásokkal meg fúvós zenével átvonul a katolikus templomhoz. Annával és Enikővel mentem, mert Sárának edzésre kellett mennie - illetve egy darab kölcsönkapott lámpással, ami amúgy nem kevés bosszúságot okozott nekem...Mivel meg kellett osztozniuk rajta, mindig az a leányzó duzzogott, amelyiknél éppen nem volt a lámpás - én balga, azt hittem, már vannak annyira értelmesek, hogy ez ne így legyen, de persze nem...De azért jó volt. Legalábbis az unokáimnak majd biztos ezt fogom mesélni.
"Óriási érték az, amit megteremtek. Legyen az csak egy jó ház egy jó gazdasággal, állatok, melyeket jól gondozunk, gyermekek, akiket jól nevelünk. Tehát valamit jól csináljunk. Ezer ilyen érték van, de a lényeg az, hogy örömmel és szeretettel éljünk, és valamit létrehozzunk, részt vegyünk a teremtésben. Nagyképűen hangzik, ugye? Isten azért alkotott bennünket a saját képére, hogy alkossunk – gondolom én. Ennyi.” - Polcz Alaine
Monday, November 10, 2008
Tegnap elvittem
a gyerekeket egy orgonakoncertre, mert például Sára eddig abban a meggyőződésben élt, hogy az orgona az olyan, mint a nagybőgő, csak még annál is nagyobb. Ma este pedig részt vettünk a városi Szent Márton napi felvonuláson. Ez körülbelül azt jelenti, hogy összegyűl a nép az evangélikus templomban, ahol van egy kis éneklés, miegymás, és onnan lámpásokkal meg fúvós zenével átvonul a katolikus templomhoz. Annával és Enikővel mentem, mert Sárának edzésre kellett mennie - illetve egy darab kölcsönkapott lámpással, ami amúgy nem kevés bosszúságot okozott nekem...Mivel meg kellett osztozniuk rajta, mindig az a leányzó duzzogott, amelyiknél éppen nem volt a lámpás - én balga, azt hittem, már vannak annyira értelmesek, hogy ez ne így legyen, de persze nem...De azért jó volt. Legalábbis az unokáimnak majd biztos ezt fogom mesélni.
Érdekes ez a városi ünnep, én a lámpásozást csak a Waldorffal kapcsolatban ismertem,mi ma este csinálunk kis mécsestartókat, csak úgy magunknak. Most száradnak a festett papirok, remélem még lefekvés előtt elkészülünk...
ReplyDeleteAz én nagyfiam sem tud semmiről lemondani a kicsi javára, na várnak a kivágni, hajtogatni, ragasztani valók...
Nagyon szép volt, ahogy szürkületkor a város minden pontjáról szépen szállingóztak a főleg kisgyerekes családok a lámpásokkal...Máskor pedig annyi lámpást viszünk, ahány gyerekkel megyünk - csak eddig nem voltam tisztában azzal, hogy ez hogy is zajlik.
ReplyDeleteTegnap csokit kaptam Márton-nap alkalmából a német hagyományokat ismerő kolléganőimtől, s aztán ők is mondták, hogy itt is van lámpásozás. Persze, nem álltam meg, hogy be ne mutassam én is ezt a képet :)
ReplyDelete:) en mar reg vagyok egy ilyen unneplesre, foleg, hogy nemetet is tanitok, de itt meg nem unnepeljuk... Magdiek a nemet osztalyokkal unnepeltek, keszitettek nehanyszor lampast ez alkalomra. Szerintem vagany, de azt hiszem ez is valami pogany unnep, nem? vagy mi is a jelentosege?
ReplyDeleteOlvasd el ezt, lusta vagyok lefordítani:)
ReplyDeletehttp://de.wikipedia.org/wiki/Martinstag
de jó, hogy belinkelted azt a kis ismertetést, nálunk, egy vas megyei kisvárosban, már évek óta tartanak ilyesmit, de számomra mindig bizarr volt az egész (talán a szervezés "kicsit savanyú, kicsit zöld, de a mienk" jellege miatt), lehet az "átvett hagyományokkal" nem vagyok kibékülve...
ReplyDeleteMondjuk ez még mindig aranyosabb ünnep, mint a Bálint napi felhajtás...:)
ReplyDeletePedig Bálint-naphoz kapcsolódóan azért pl. Rábaközben is maradtak fenn feljegyzések népszokásokról, pontosan már nem emlékszem, de valami a közelgő tavasszal, a természet újjáéledésével, a jó terméssel és termékenyéséggel analóg "rítusok"; persze, persze, tudom, te erre a konzum-Bálint napra gondoltál :)
ReplyDelete