belegondolok, már csak azért is megérte embernek születni, hogy ezt elolvashattam:
itt ragyogunk s vacogunk a csodák közepén,
vagy a lét peremén, hol a hang
meg a fény elenyész
(Fodor Ákos: Sose bánd)
(Ó egek, hogy lehet ennyire szépen sorba fűzni a közönséges betűket?...)
Nagyon szép!:::::
ReplyDeleteapropo ragyogas: http://verspatika.wordpress.com/2009/06/10/szilagyi-domokos-ragyogj/
ReplyDeleteaz egy, hogy embernek szulettunk, de csoda az, hogy irni s olvasni is tudunk :)
Nagyon szép sorok, de amit te írsz különösen tetszik! Mennyire igaz, hogy már ilyen apró dolgokért is megéri élni. Hát még a nagy dolgokért...
ReplyDelete