a barátnőm kislánya, egyidejűleg Sára osztálytársa. Ebben az évben volt az elsőáldozása (remélem, jól mondom), akkor horgoltam neki egy pici, fehér keresztet. Cserébe kaptam tőle egy fényképet, amit azóta a kincseim között tartok és mindig magamnál hordok. Mikor lefotóztam a két kislányt, éppen áldozatul esik Sára tanítási hajlamának. (Nem mindig könnyű egy jövendő tanító néni barátjának lenni.:)
es ilyenkor sara magyaraz neki? azt jelenti, mar meneget a nemet :) orulok, hogy talaltatok ott baratokat :)
ReplyDelete:o)
ReplyDeleteSára mindenkinek magyaráz, aki engedi,:) és igen, egész jól beszél már németül.
ReplyDelete:))
ReplyDeleteNem hiába adta nekünk Isten a gyermekeket :) Én azt csodálom hogy milyen türelmes vagy ! Komolyan mondom, én nagyon sokszor kell kontroll alatt tartsam magam mert még most is elfogy a cérna néha :))
ReplyDeleteDe édes ez a lány a kalimpáló kis lábacskájával és a nagy buzgóságban kiöltött nyelvével!!!:))
ReplyDeleteörvendek hogy föltaláltátok magatokat itt!:)))
ReplyDelete