Nem tudom, mikor

írok majd megint ide, de addig is bemásolom az egyik legkedvesebb versemet. Nagyon szeretem, minden egyes betűjét.
Majd a kép után lesz. :)



Pilinszky János:

Egy szép napon

Mindig az elhányt bádogkanalat,
a nyomorúság lim-lom tájait kerestem,
remélve, hogy egy szép napon
elönt a sírás, visszafogad szelíden
a régi udvar, otthonunk
borostyán csöndje, susogása.

Mindig,
mindig is hazavágytam.