Saturday, May 29, 2010

Fáradt

vagyok és csöppet szomorú is. Szóra sem érdemes, mondta Füles. Még jó, hogy minden este megnézegetem a napi képeket. Hogy lássam és ne felejtsem el, az élet szép és nincsen árnyék napfény nélkül. A kettő együtt jár és én szeretem, hogy így van.




10 comments:

  1. "(...)Ki látja meg, hogy már látszanak
    Kilógó nyelvünkön az igért utak,
    hogy nincsen hiába semmi és a minden
    Nem siklott ki föltépett ereinken,
    hogy kristály szeretne lenni a patkány is,
    S a darabkább utálja már a darabkát is,
    Hogy magadat tisztán találod meg másban
    És nyugalom van a szükséges rohanásban(...)J.A. Hét napja

    Áldott vasárnapot!:)

    ReplyDelete
  2. Igen...az önmagunk felé vezető út tele van rögös utakkal.
    Vannak sima utak is utána, sokkal járhatóbbak.
    Most jöttem ki egy rögösebb szakaszból...jelenleg élvezem a kevesebb energiát igénylő, napsütötte, csodaszép virágokkal szegélyezett sima utat.
    Legyen teljes minden pillanatod.
    Szeretettel,
    izi

    ReplyDelete
  3. Te is ????Olyan sokszor szerettem volna így leírni...néha burkoltan meg is tettem...
    Nem találok most neked szavakat,de gondolok Rád!Szeretettel!M.

    ReplyDelete
  4. Az örömet bánat kell megelőzze, "hogy lásd, egy pohár víz mit ér..." ;)

    ReplyDelete
  5. Köszi a jó szót. :)
    Anna, ez a versrészlet telitalálat volt ma nekem.

    ReplyDelete
  6. Az az első kép valami gyönyörű!Nagyon tetszik:)

    ReplyDelete
  7. Most en is szomoru vagyok.

    Az elso kep csodaszep!

    ReplyDelete
  8. Kedves Márta!
    Ezúttal én Téged kitüntetlek a Kreatív Blogger címmel! A részletekért kérlek látogass el a blogom címére!
    http://nyaradi.blogspot.com/2010/06/blogger-dijat-kaptam.html

    ReplyDelete
  9. sziontén Füles? hát, szervusz, kérlek!
    Nagyon szívet melengetőek a képek. is.

    ReplyDelete
  10. Gyonyoru az elso kep kompozicioja Marta, szerintem az a kep is versenygyoztes lehetne es ki kellene allitani, olyan szep.

    ReplyDelete