"Óriási érték az, amit megteremtek. Legyen az csak egy jó ház egy jó gazdasággal, állatok, melyeket jól gondozunk, gyermekek, akiket jól nevelünk. Tehát valamit jól csináljunk. Ezer ilyen érték van, de a lényeg az, hogy örömmel és szeretettel éljünk, és valamit létrehozzunk, részt vegyünk a teremtésben. Nagyképűen hangzik, ugye? Isten azért alkotott bennünket a saját képére, hogy alkossunk – gondolom én. Ennyi.” - Polcz Alaine
Wednesday, December 22, 2010
22.
A mai napra virradó éjszakától, hajnali 01 óra 38 perctől kezdve egyre nagyobb szögben érik a napsugarak az északi féltekét, lassan hosszabbak lesznek a nappalok. Nagyon lassan, de akkor is. Maga a tudat, az a jó. Az év leghosszabb éjszakáján vagyunk túl, gondoltam milyen jó lenne picit ébren tölteni, mert csak, de aztán már az esti felolvasásba belealudtam, pedig én magam voltam a felolvasó.
Nem tudom. Annyi dolgom lenne, én meg itt ülök. Talán sose volt ilyen szép Adventem, talán pont amiatt az óvatlan pillanatbeli ígéretem miatt, hogy akkor mindennap írok, olyan ez, mint mikor egy útra indul valaki és menni kell, nincs mese, ha esik az eső, ha süt a nap. Az utóbbi években annyira féltem elindulni olyan új utakra, melyekhez elköteleződés kellene. Míg élek, gyűjtöm a bátorságot az élethez.
A mai reggelim egy szelet püspökkenyér volt, karácsonyra sütöttem, de minden nap előkóstolást tartok, úgyis csak én szeretem a családból. Tettem bele a saját készítésű birsalmasajtból, van benne dió, mogyoró, sok csoki, mazsola és mindenféle aszalt gyümölcs. Elélek rajta az ünnepek alatt.
Szeretek megállni naponta Nálad, csak köszönök, megmártózok a fényedben, jóleső meleget érzek,
ReplyDeletevarázslatosak ezek az utcafotók is ma
Szívesen ennék veled abból! :)
ReplyDeleteEn ujbol azt mondom hogy nem is tudom mit irjak mert nehogy a sok dicsero szavam tulzasnak tunjon, de nem tehetek rola igy erzem magam, ennyire szeretem amit es ahogy irsz.Orvendek hogy kitartottal, nagyon szepen szolgaltal felenk ,aldotta tetted szamunkra az adventi varakozast.Aldjon meg az Ur kedves lanyaiddal s ferjeddel egyutt.Kellemes es oromokben teli karacsonyi unnepeket!
ReplyDeleteElárulom, az idézetes fuzetembe mar atmasoltam titokban egy par "Márta" idézetet. Haladok én is lassan az onismeret útján. de jo hogy valaki kimond dolgokat, amiket en meg magamnak sem merek bevallani ;)De így muszaj...
ReplyDeleteOh es meg annyit szamomra is kedves a 22-ike mert hosszabb napokat jelent, na meg az a puspokkenyer , nagyon kivanatos.
ReplyDelete"...talán sose volt ilyen szép Adventem..."-köszönöm neked,Márta!:)
ReplyDeleteKedves Márta,
ReplyDeleteOlyan jó volt napról napra olvasni az adventi gondolataidat. Kíváncsian várom a holnapi és holnaputáni bejegyzéseket is. Köszönöm ezt az élményt és én is szeretettel kívánok nektek békés karácsonyi ünnepeket.
Edit
csak beköszönök... csak hogy megköszönjem a mai "útravalót" is!, - amit ugyebár esténként olvasok rendszerint...
ReplyDeleteoh, igen! bátornak lenni annak kell!...
( meg is osztom így ismeretlenül, h. ma sikerült abszolválnom pár dolgot, amihez napok óta gyűjtök erőt, kedvet s persze bátorságot is :)
A püspökkenyér receptjét, majd -talán az ünnepek után- kérlek oszd meg! Nagyon örülnék neki!
ReplyDeleteKöszönöm!
Nem tudom, szereted-e, nem-e, játékba hívlak!
ReplyDeleteNézz be hozzám kérlek...
Köszönöm, hogy írtatok, amiket írtatok...mindent elovastam, minden szónak nagyon örültem...
ReplyDeleteA püspökkenyér receptjét innen vettem:
ReplyDeletehttp://imilona.blogspot.com/2006/12/recept.html
Köszönöm! :-)
ReplyDelete