Reggelenként kíváncsian várom, vajon mit fogok ma írni a kalendáriumba. Általában úgy ülök le az asztalomhoz, hogy fogalmam sincs róla. Jó kis feladatot adtam fel magamnak erre a 24 napra, azért feladat, mert ugyan mit meséljek eseménytelen életemről, napok óta jobbára csak vásárolni és orvoshoz léptem ki a lakásból...azért szeretem mégis, mert olyan jól rámutat arra, igazából nincs semmim, mégis naponta gondot viselnek rólam. Mindennapi kenyér, mindennapi betű. Ma reggel Pilinszky János egy előadásának ( A "teremtő képzelet" sorsa korunkban) írott anyagát olvastam, ezeket a sorokat aláhúztam ceruzával: "A valódi érték terített asztal, amihez mindenki hivatalos, ahol mindenki jóllakhat, anélkül hogy bárkit is megrövidítene. Az isteni kontextusban: legtöbbször más, aki az értéket megéli, s megint más, aki esetleg megírja. Mit számít? Isten az, s egyedül ő az, aki ír: a történések szövetére vagy a papírra."
Jaj mennyire találó ez a gondolat: "nincs semmim mégis gondot viselnek rólam" (talán nem pontosan idéztelek) ugyanezt érzem és a héten én is csak közértbe és orvoshoz járok :)
ReplyDeleteKöszönöm az idézetet! Én épp orvosnál voltam és utána beugrottunk a közértbe is. :D
ReplyDeleteNagyon szép az idézet is. Köszönöm.
ReplyDeleteEn is gondoltam erre egyszer veled kapcsolatban, hogy hat 24 s mindenik spontan, de nem feltelek mert te meg abbol is kihozol valamit hogy"nnincs mit irjak".
ReplyDeleteNem igy van?
Mindig egy szép játékbaba jut eszembe a legkisebbedről. :o)
ReplyDeleteOlyan a blogod, mint a Nyugalom szigete, jó olvasni.
annyira tetszik, hogy a "semmim"-ről is tudsz írni:)))
ReplyDeleteazt hiszem, ettől szép az élet,a semmiből is szépet kihozni:)))
Ó, hogy nincs semmid? dehogynincs. az a csodás gazdag lelked (amiért irigykedek), a csodás "igazi" otthonod, csodás családod, a csodálatos környezet amiben élsz, a csodás barátaid (Jutta, akinek a történetét megnéztem nálad) a csodás gondolataid és idézeteid, amiket erre a csodás és békés blogra teszel, és így mi a rohanó világ csöppet sem csodás rohangálói egy percre békét lelünk nálad.
ReplyDeleteLucia32 pontosan azt irta le, amit én is gondoltam!!!!
ReplyDeleteMi a héten 4 orvosnál voltunk...:(
Szóval, ebben sem vagy egyedül...
És minden nap nagyon várom én is, hogy mit fogsz irni a következő bejegyzésben!!!
de jó, hogy írsz!
ReplyDeleteörülök ezeknek az "adventes" bejegyzéseidnek is. és várom mindegyiket! :)
én nem féltelek, Márti, hogy ne tudnál írni ide valamit, minden napra :P
ReplyDeleteKöszi, hogy írtatok. :)
ReplyDeleteJa, hát félteni tényleg nem kell engem, és ha egy nap nem tudok semmit mondani, akkor azt majd őszintén bevallom. Ez az én személyes adventi "utam", egyik napról a másikra, és nem tudok meg nem is akarok mást mutatni, mint ami tényleg van.