Saturday, July 16, 2011

'Volt egyszer egy Mari nevű szekrény.' *


Az itthagyott kopott, kicsit dohos, ámde moccanthatatlanul masszív szekrény sokáig pont úgy nézett ki, mint egy rakás szokásosan kusza gondolat a fejemben.
Súrolgatások, lakkozások, fényesítések során lassan mégis otthonunk egyik legkedvesebb bútordarabjává válik. Kopottas-fényesre suvickolt patinás kulcsokkal, barna csomagolópapírral borított polcokkal, a polcokon napon szárított, hajtogatott lepedőkkel.
Hiszen elkerülhetetlen: amivel törődünk, azt a szívünkbe zárjuk.
A bútoraink, holmijaink csak tárgyak, mégis, történetük van, hasonlítanak hozzánk. Ez a szekrény olyan, mintha a hosszú mondataim egyike lenne, hát hogyne szeretném.

* Mosonyi Aliz, Szekrénymesék
dátum:

8 comments:

  1. videkekJuly 16, 2011 at 1:22 PM

    Olyan jo, hogy ujra gyakran irsz. Jo nezni, ahogy alakitjatok az uj otthonotokat. Epp tegnap szagolgattam bele egy nagy regi szekrenybe, mert hasonlitott az illata arra, amit a nagymamam szekrenye arasztott. A tieteknek van illata? Biztosan uj-illatot araszt a csiszolgatas utan.
    (Koszi, hogy emlekeztetsz neha Mosonyi Alizra, szeretem a konyveit.)

    ReplyDelete
  2. mártaJuly 16, 2011 at 2:42 PM

    A gyakori irás ideiglenes. Abbahagyom, még mielőtt teljesen megunnátok. :)
    Mindenféle illata van a szekrénynek, időre van szüksége, hogy magához térjen...:)

    ReplyDelete
  3. iriJuly 16, 2011 at 3:16 PM

    Ha a "teljesen megunnatok "lesz a mervado bejegyzeseid gyakorisagaban,akkor meg nagyon sokaig itt kell lenned!

    ReplyDelete
  4. AndiJuly 16, 2011 at 3:50 PM

    En is orulok, hogy irsz megint kisse gyakrabban :-)

    ReplyDelete
  5. aliz2.July 17, 2011 at 2:48 PM

    de gyönyörű ez a blog... olyan szivet-lelket simogató (nem találok kellő kifejezést, ez kicsit giccses hozzá képest...)
    jó belenézni, -olvasni, akárhol...:)
    Megvan (a szó!): olyan...KÖLTŐI!:)
    (és emberi, igazi... majd csak előjönnek még a jelzők(?)

    ReplyDelete
  6. mártaJuly 18, 2011 at 8:16 AM

    Köszönöm. Ez azért (egy nagyon kedves) túlzás...:)

    ReplyDelete
  7. MonikaJuly 18, 2011 at 3:34 PM

    Gyönyörűűűűűű! Köszönöm! Képzeld,nem tudfom megvenni a szekrénymeséket.:(De nem adom fel.:)

    ReplyDelete
  8. MártusJuly 25, 2011 at 2:39 PM

    Az Őrangyalok Boltjába nem lehet bemenni, besóhajtani lehet csak nekik, ITT TESSÉK BESÓHAJTANI, ki van írva, akkor azt ők meghallgatják, a kötést, horgolást leteszik, és máris indulnak, ha kell.
    Ha meg nem kell, szerintük, akkor nyugodtan horgolnak, kötnek tovább.
    Boltos mesék - ez is jó...

    ReplyDelete