A milyen lehetne, hogyha volnák szomorúságát is megölelni az egyetlen értelmes dolog szerintem, amit tenni lehet velük. Feltéve ha nem elégedetlenség vagy önzés a gyökerük. Valahogy úgy, ahogy a Lélegzethinta Leopoldja tette. Nagyon szépen, nagyon szomorúan ír Herta Müller, nem is tudtam egyszerre végigolvasni. "A hazatérés kívánságától nem lehetett megszabadulni, de hogy e kívánságon kívül más egyebem is legyen, azt mondtam magamnak: Ha örökre itt tartanak, hát akkor ez az életem. Hiszen az oroszok is élnek."
Nagyon szép ez a reggel. Az ősz a legkedvesebb évszakom.
Boldog szeptembert!
Boldog szeptembert, kedves Márta! Boldog őszt nekünk sok-sok színnel, ízzel, esőillatú szippantással, napsütéssel :)
ReplyDeleteKészen állok én is rá.
ReplyDelete:) koszi a mai mosolyforrast is. Nektek is szep szeptembert. A lanyoknak meg konnyu sikerekben gazdag sulikezdest. :)
ReplyDeleteE bejegyzesed elolvasasa utan Petofi jutott az eszembe:))
ReplyDeleteGyonyoru ez a bejegyzesed is, mint mindig, mindegyik....
SZEPTEMBER VÉGÉN
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak elõtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetõt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam õszbe vegyûl már,
A tél dere már megüté fejemet.
Elhull a virág, eliramlik az élet...
Ûlj, hitvesem, ûlj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
Oh mondd: ha elõbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?
Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könyûimet érted,
Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret!
(Koltó, 1847. szeptember.)
En csak a szineit szeretem, de visszahivnam a nyarat!
ReplyDeleteNálunk még egy kicsit nyár van, de az a fajta, amit én nagyon szeretek. Nem éget a nap,estére frissül a levegő, a ( nyári) ruhát most lehet igazán élvezni, mert nem szakad rólam a víz. Szóval én még elviselem egy pár hétig így a napokat. Aztán jöhet az ősz a maga gyönyörű színeivel!
ReplyDeleteköszönöm
ReplyDeletemegköszönöm, hogy annyi szépséget tudsz adni néhány szóval, gondolattal is
Szintén az ősz a kedvencem!:)Mindig arra vágyom,hogy szép, hosszú vénasszonyok nyara legyen!
ReplyDeleteAz idézet csodás!
A leveleken mutatja már magát az ősz, pedig még olyan meleg van!
Köszönöm Márta!
ReplyDeleteViszont kivánom!:)
És mit hímzel??????
ReplyDeleteÁ, nem lett valami szép. Enikő ágya fölé valamit, inkább nem mutogatom. :)
ReplyDelete