Saturday, March 24, 2012

Szeretem a törékeny kuszmát.

A hét tanítását az udvar végében lakó törékeny kuszmák egyikétől kaptam, lévén, hogy miután egy nagy fehér macska átharapta, majd elhurcolta és valamilyen módon eltüntette a farkát is, ezért azt hittük, meghalt szegény - napok múltán azt kellett látnunk, hogy él, mozog és továbbra is harcol az megmaradásért. Ha ez a kicsi állat is képes annyira , amennyire csak tőle telik, szeretni lábatlan, lassú, rejtőzködő, színvak életét - hát akkor én hogyne a magamét. Ráadásul nekem lábam is van.

6 comments:

  1. bizonyos bejegyzések, amelyek arról szólnak, hogy másokkal mik történnek, ezek másoknak mit jelentenek, más hogy éli meg - nekem (is) szólnak.
    ezt szeretem a blogokban, azt hiszem.
    mondjuk úgy: az a kuszma nekem is él.

    (látod, tudok én lassan is írni:)

    ReplyDelete
  2. Igen, Márta:néha ritkán érkező bejegyzéseivel:) arra tanít minket, hogy szeressük életünket. és én olyan büszke vagyok arra, hogy -bár engem nem a kuszma tanított most arra- de gondolataink most találkoztak- és a tegnapi böjti tanács kapcsán kicsit tudatosítottam magamban az élet napos oldalát.
    Merészkedem barátilag üdvözölni, gyönyörű környezetével, gyermekével együtt,
    Júlia.

    ReplyDelete
  3. Kedves Marta,

    olvasom a sorokat,es ez most valamiert nekem is szol!Elfarados,szomorkas,emlekezos napjaim voltak,(irok bovebben),de segit a napsutes,a termeszet.
    Es segitenek a sorok.Milyen erdekes,neha milyen aprosagokba kapaszkodunk!
    "Az elet szep! Teneked magyarazzam"-igazsagat egy kis sarga virag is jelentheti.Koszonom,

    Eniko

    ReplyDelete
  4. Juj! Egy régi emlék jutott eszembe, amikor Losinjon egy ilyen lábatlan gyík kikúszott elénk a kövek közül. Sokáig teljesen indokolatlanul féltem aztán tőlük, amikor sétálni indultunk bárhol Horvátországban pedig hát tudom/tudtam, hogy nem bántanak, csak úgy megijesztett. :o)

    És annál is furább volt ez a félelem, mert a kígyóktól se féltem sose, egyik legnagyobb élményeim közé tartozik egy vaníliásfagyi színű piton a vállamon. :o)

    ReplyDelete
  5. Az állatok tanítanak minket úgy, hogy nem is tudják...

    ReplyDelete