Monday, April 23, 2012
Nürnberg 1.
Legkedvesebb foglalatosságaim között előkelő helyet foglal el számomra új helyek, városok felfedezése. Ugyan mindent megnézegetni, ami érdekelne, emberi mivoltunkból adódó véges képességeinket nem elfelejtendő: sosincs elég idő. De ami tetszik, ami örömet szerez, azt mindig megpróbálom néhány képbe csomagolva hazahozni és eltenni emlékbe...
Az jó kérdés, mi késztet a személyes emlékek megosztására. Talán csak annyi, hogy mikor szomorú vagyok, engem is az tud legjobban megvigasztalni, ha mások képeit nézegetem. Talán csak annyi, hogy szeretnék valamilyen módon részese lenni a vigasz történetének, és egyelőre nem jut jobb eszembe.
Köszönöm a vigasztaló képeket ebben a vigasztalanul borongós időben. Az ezüstösen csillogó piros esernyős kép nagyon kedves nekem.
ReplyDeleteÉn is valahogy így vagyok ezzel. Más képeit szeretem nézni, jó belekerülni valaki más történetébe általuk.
ReplyDeleteFölülről a 3., a szakadó esős kép nagyon tetszik.
az az esős kép, az a fentről a harmadik...
ReplyDeleteMegint hozzám (nekem) írtál. Ma nagyon szomorú vagyok, és melengető volt nézni ezeket a hangulatos képeket. Köszönöm!
ReplyDeleteMárta! Ez olyan vicces. Amikor Nürnbergben jártam (egyszer életemben), akkor is esett az eső, de a város elbűvölt és az egyik kedvenc németországi városom lett Bamberg mellett.
ReplyDeleteNürnberg: szívem csücske! :o) Már idén is jártunk ott, de nekünk még sose esett az eső. A Játékmúzeumban voltatok? A fiaim egyszerűen imádták, nekem meg a régi katedrálisba készített múzeum is nagyon bejött. Régi ruhák, hangszerek, konyha, parasztház, egyházi kiállítás...
ReplyDeleteA vigasztörténeted része vagyok ma este is! Nem történt semmi baj, de a lefekvés előtti lenyugvás része a "békeblogok" olvasgatása, és a képek nézegetése.Nálad különösen összhangban van a kettő.
ReplyDeletewow az a piros esernyős, zuhis kép nagyon-nagyon ott van!! :)
ReplyDeleteItt álldogálok a küszöbödön, már sok régit újra olvastam!:-)))
ReplyDelete