Szembenézni nyúzott, megviselt arcommal a reggeli fénytől alig megvilágított fürdőszoba tükrében olyan, mint búcsút venni attól a személytől, akinél tegnap este még ugyan szállást talált magának a sírás... A pihenés és az új nap magával hozza az erőt és a reményt, hogy mindaz amiben hiszek és amit várok, nem foszlik semmivé a szomorúság első érintésére.
Az asztalon két piros és egy lila gyertyacsonk ég, csak úgy egyszerűen egymás mellé rakva, csendes szépségben.
Ítéleted idején is
benned reménykedtünk, Uram,
neved dicséretére vágyott
a lelkünk.
(Ézsaiás könyve 26:8)
Íme, a napok ritmusa...
ReplyDeleteMa "véletlenül" ráleltem egy másik Márta, Lázár Márta blogjára, benne könnyen elkészíthető 12 papír angyalkára.
ReplyDeleteNeked és minden olvasódnak küldöm szeretettel.
ne szomorkodj! annyi érték , szépség van benned ill, körülötted, ahogy láttadtod is, hogy az már önmagban örömmel tölthet(ne)el..:)
ReplyDeleteAz a jo itt nalad Marta , hogy a hetkoznapok sminkeles nelkul , a maguk termeszetes szineben peregnek, s igy is fejezed ki!
ReplyDeleteAz a gyönyörű a te naptáradban, hogy minden napnak a más-más hangulatát, érzéseit tükrözi, és így az idő múlását. Köszönöm a mai napot is!
ReplyDeleteSzép, kedves az a mécses az ágon.