élő hangabokor szinte folyamatosan virágzik, de olyan frissen és szépen soha, mint ilyenkor januárban, a vastag hótakaró alatt, ahol senki sem látja. Behoztam néhány szálat másik téli virágom, a fehér hunyor mellé. Ezekben gyönyörködöm most, meg a jégvirágokban az autó ablakán, meg az ágakon képződő fehér hócsipkékben.
Annak a befelé fordultságnak az erejét * érzem bennük, amit olyan jól ismerek és szeretek,
saját magamban.
* ( a videóhoz van magyar felirat is, a kis ablak jobb alsó sarkában lehet kiválasztani)
mindig megcsodálom a szépséges virágaidat
ReplyDeletede ezektől a havas felvételektől meg azt mondtam aaahhhhhh:)))))))))))
mesések
nálunk már csak a sáros hólé maradt sajnos
:))
szép hétvégét kívánok:)
Nagyon köszönöm, hogy megmutattad a videót, most már tudom, hogy nem vagyok abnormális:) Olyan jó, hogy ilyen szépen le tudod írni a gondolataidat, sokat adsz vele, még hogyha nem is jelzem (mert már csak ilyen introvertált vagyok:))
ReplyDeleteAz a hídra lépés és a tükröződés, a hó és mindeeeen...!
ReplyDeleteA video (érintettnek érzem magam)megnézése későbbre halasztva, most indulok...
Mint Narniában......:)Mesés!
ReplyDeletevmi mesések ezek a fotók, főleg 2 utolsó! :)
ReplyDeleteGyönyörű ez a mai bejegyzésed is Márta.... olyan széppé varázsolja a januárt. Ezt a hónapot, amelyben mi olyan sokmindent ünneplünk:)
ReplyDeleteÜdv.
Piroska
Szeretettel gondolok Rád...
Nagyon szep viragok!S ezen az erdei uton kozlekedtek?
ReplyDeletehaj, ezek a jégvirágok, gyönyörű vidék a kis erdővel a Tiétek!
ReplyDeleteImádom a hangákat! Nálam sajnos nem viseli el a talajt...gondoztam már cserépben, de az nem olyan. Talán a növény alatt egy kis talaj cserével életben maradna és virítana...
ReplyDeleteNagyon szép most nálatok Márta! Nálunk is már csak az érintetlen talajon fehérlik a hó...
Szép estét a családnak!