Monday, January 7, 2013

Kiszámolták:

pontosan napi negyvenöt percet kellene gyakorolni a gyors, egyenletes haladáshoz. Én nem gyakorlok ennyit, sőt, az elmúlt két-három hétben inkább csak semennyit. De most már elővettem az utolsó órán kapott házifeladatomat, s miután először is kétségbeesem, majd ceruzával minden egyes hanghoz kigondolom s odaírom a nevét, - 88 billentyű van a zongoránkon, nem ismerem s nem is fogom ismerni soha mindegyiket - apránként csak haladok. Mint ahogy a vadonatúj boldog újévhez illő új piros füzetemben is pont úgy néznek ki a tervek, s álmok, s feladatok, s határidők mint egy rapszódia bonyolult kottájának kezdőhangjai.
A vége pedig mindeneknek jótékony homályba vész.
De én! Én most itt vagyok, ceruzával a kezemben, tettrekészen, bízva és bizakodva.
Szeretem ezt az esős januárt, szeretem ezt az évet. Állok mindennek elébe.


5 comments:

  1. Drága Márta!
    Szeretnénk nektek áldott, boldog új esztendőt kívánni, hogy idén is megtapasztalhassátok Isten kegyelmét, szeretetét. Rég nem találkoztunk már, de reméljük, ez is összejön :). Én örülök, hogy így, a blogodon keresztül, legalább "találkozhatunk".
    Egészséget, erőt, bátorságot, kitartást kívánunk nektek!...és még sok naplóbejegyzést neked :)
    Nagy-nagy szeretettel a Szabó család :) Áron, Máté, Robi és Melinda

    ReplyDelete
  2. Hatnak rám mindig az erőt sugárzó szavak is, illetve ahogy közvetítik írójuk. Ez pl. kifejezetten jót tesz a lelkemnek:

    "Én most itt vagyok, ceruzával a kezemben, tettrekészen, bízva és bizakodva.
    Szeretem ezt az esős januárt, szeretem ezt az évet. Állok mindennek elébe."

    ReplyDelete
  3. Jó olvasni soraidat :)
    Kitartásod és jó hozásállásod a dolgokhoz bárcsak rám ragadna :))

    ReplyDelete
  4. Szeretem a házifeladataidat.
    Mármint hallgatni :))

    ReplyDelete
  5. Melinda, eddig csak gondolatban válaszoltam: mi is boldog új évet kívánunk! :)

    ReplyDelete