a fagy és a hó, idebent meg valami csüggedt lendületvesztés akadályozná a Húsvét örömét. Igyekszem én, de hát fáznak a virágaim és fázom én is. Kis pihenőket tartok néha, például nézem a tájat hol egyik, hol másik ablakból, vagy hazaérek a vásárlásból, s még ülök egy ideig az autóban, végighallgatva az éppen játszott dalt.
Csak a remény fénylik, akármilyen pislákolva, a szívem mélyén. Olyan, mint egy kis dacos lámpás, bevilágítja nekem kócos-vidáman az utat. Hogy végig tudjam járni, hogy ki tudjam bírni, mikor elárulom, elhagyom, eltemetem azt, ami drága, amire vigyázni kellene.
Pedig van feltámadás. Az élet győzhet a halál felett. Ennyi. Egyszerűen csak ennyi.
Köszönöm Neked ezeket a sorokat. Magam sem tudtam, de pont rájuk volt szükségem...bsi
ReplyDeleteMilyen jol kifejezted a ket napja beallt allapotomat!De az ablakaid mindig nagyon uditoek!
ReplyDeleteKöszönöm Márta!...és boldog szülinapot:)
ReplyDeleteKöszönöm Márta!...és boldog szülinapot:)
ReplyDeleteAhhh szülinapod van? De jó akkor neked! A jó Isten éltessen sokáig, erőben egészségben, egyrészt a családod, másrészt a mi örömünkre! Szeretettel gondolok rád.
ReplyDeleteAz a jó, amikor tudunk nem sietni, és akár maradni is valahol pár perccel tovább, hogy átadhassuk magunkat annak, ami jó nekünk. Akár tovább is lehet ülni az autóban a 34. dalért.
ReplyDeleteEzt az életvitelt tanuljuk sokáig, és mikor ráérzünk az ízére, akkor már nem marad el mellőlünk, viszont sokat veszítünk, ha nem élünk vele.
Isten éltessen!
Köszönöm szépen mindannyiótoknak!
ReplyDelete(Lucia, tegnapelőtt volt, de azért jó lesz, ha éltet még egy ideig...:)
utólag is sok szép szülinapot Neked, Márta!
ReplyDeleteén is csak utólag (hogy felejthettem el?), de azért nagyon szép évet kívánok!
ReplyDeleteKöszönöm!
ReplyDeleteAdina, én is boldog születésnapot kívánok neked, kár, hogy csak néhány napig vagyunk pont egyidősek...:)