"Óriási érték az, amit megteremtek. Legyen az csak egy jó ház egy jó gazdasággal, állatok, melyeket jól gondozunk, gyermekek, akiket jól nevelünk. Tehát valamit jól csináljunk. Ezer ilyen érték van, de a lényeg az, hogy örömmel és szeretettel éljünk, és valamit létrehozzunk, részt vegyünk a teremtésben. Nagyképűen hangzik, ugye? Isten azért alkotott bennünket a saját képére, hogy alkossunk – gondolom én. Ennyi.” - Polcz Alaine
Wednesday, June 19, 2013
...
Hogy elégedetlen vagyok azzal, ahogy kinézek a képeken a hiúságomat, s hogy elégedetlen vagyok azzal, ahogy elrohannak a napok bármiféle látható eredmény nélkül az oktalanságomat bizonyítja. Csak az vigasztal, hogy hiányosságaim alázatra is tanítanak, és bölcsességre. Senki sem fog kevésbé szeretni amiatt, mert nem maradok örökre vékony, erős, szép és okos.
Kincseinket vajon nem szétosztogatásra kaptuk?
Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad.
Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid – a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad.
(Weöres Sándor: Tíz lépcső)
Megint lesz min gondolkodnom...
ReplyDeleteSzerintem szép vagy:) Egyébként éppen ma olvastam valahol, hogy attól pl. hogy vastag a karod (ez nekem pl. probléma), attól még senki sem fogja azt mondani neked, aki szeret, hogy "szeretlek, mert...., de vastag a karod..." Ha szeret valaki, egészben szeret, és igen, nekem is elfogadja a vastag karomat és a görbe orromat is. Velem együtt :)
ReplyDeleteÉn szépnek talállak! :)
ReplyDeleteWeöres Sándor versei mindig gondolatba ejtenek. A hogy nézünk ki gondolatáról a kedvenc versem jutott eszembe, bár bizonyára ismered.
Weöres Sándor:
Ki minek gondol, az vagyok annak...
Ki minek gondol, az vagyok annak...
Mért gondolsz különc rokontalannak?
Jelet látsz gyűlni a homlokomra:
Te vagy magad, ki e jelet vonja.
S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik,
Mert fénye-árnya terád sugárzik.
Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról:
Rajtam látsz törvényt sajátmagadról.
Okosnak nézel? Hát bízd magad rám.
Bolondnak nézel? Csörög a sapkám.
Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;
Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.
Szemem tavában magadat látod:
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod:
Szemem tavában magadat látod.
Óóó, de jó látni téged! :)
ReplyDeleteÓóó, de jó látni téged! :)
ReplyDeleteKöszönöm, hogy a kincseidet velünk megosztod.
ReplyDeleteAhogy benéztem a blogokra és megláttam a képed, az volt az első mondatom, hogy de szép ez a lány!
ReplyDeleteUtána olvastam csak a szöveget:-) Szeretem Weöres Sándornak ezt az írását.