Saturday, September 28, 2013

Ma

túl betegnek és nyomorultnak éreztem magam ahhoz, hogy (porlevesen és rántottán kivül mást is) főzzek, hogy takarítsak, hogy futni menjek, - de annyira azért mégsem éreztem magam se betegnek, se nyomorultnak, hogy ne olvassak egy kis Dietrich Bonhoeffert, és nem menjek el a lányokkal egy rövid sétára. Mindenáron fára akartak mászni ugyanis.


dátum:

9 comments:

  1. ÉvaSeptember 29, 2013 at 12:12 AM

    A fára mászás sem rossz, de a nagy fűben bicajozás sem.:-)
    Jön a betegség, ha egy kis pihenés kell.Tudja a tested nagyon jól, mikor mit jelezzen.

    ReplyDelete
  2. kovtamaSeptember 29, 2013 at 8:19 AM

    Jobbulást Márta! A por leves azt hiszem ilyen esetben megbocsátható:) Gyönyörűek a fotók, mint mindig.

    ReplyDelete
  3. aarkusSeptember 29, 2013 at 8:33 AM

    És milyen jól tetted, hogy nem a takarításhoz szedted össze az itt-ott elszórt maradék erődet, hanem a sétához meg a fotózáshoz!

    ReplyDelete
  4. KavicsSeptember 29, 2013 at 8:50 AM

    Gyógyuláshoz a legtöbb energiát épp a természettől kaphatjuk... jobbulást! :-)

    ReplyDelete
  5. MonikaSeptember 29, 2013 at 12:58 PM

    csatlakozom kavicshoz! tegnap nagyon erősen éreztem,hogy minden porcikámban vágyom a természet símogatására.Testet,lelket gyógyít.

    ReplyDelete
  6. ledaSeptember 29, 2013 at 3:39 PM

    Hú, Bonhoeffert nagyon nehéz lehet németül olvasni, nem a hétköznapi nyelvet használta, az biztos! Gratulálok, igazán ügyes vagy! Gyógyulj meg hamar! :)

    ReplyDelete
  7. PiroskaSeptember 29, 2013 at 6:37 PM

    Mielőbbi gyógyúlást kívánok! Remélem már jobban vagy....

    Szeretettel,
    P.

    ReplyDelete
  8. MonikaSeptember 30, 2013 at 2:37 PM

    Nagyon szeretem a leveleken átszűrődő fényeket!
    Csodás táj vesz körül!
    Gyógyulást kívánok, mindenfelé sok a beteg.

    ReplyDelete
  9. mártaOctober 2, 2013 at 10:16 AM

    Köszönöm nektek!

    Leda, igen, nagyon igényesen, bonyolultan fogalmaz, szóval pont úgy, ahogy én azt szeretem! :)

    ReplyDelete