Érik a málna.

Szóval a málna, szóval érik. Mióta itt lakunk soha még ilyen, már-már pazarlóan gazdag termést nem láttam. Nem kapkodnak érte, nem nagyon érdekel senkit, s nem is hinném, hogy van itt a környéken bárki is, aki nálam jobban tudja értékelni ezt a kis kerekerdőt a maga csendjével, zöldjével, illatával, gyümölcseivel...Beképzelt vagyok, tudom.
De amikor csalódott vagyok, mert igen, az vagyok, és amikor elkeserít ez a világ, mert igen, elkeserít, akkor ez az a hely, ahol meggondolom magam: az élet jó, a világ jó, az emberek jók.
Két-három kis bögrényi málna nem sok, de arra épp elég, hogy szombat reggel lekvárt főzzek belőle a családomnak. Hozzá szárított bodzavirágból teát, hozzá kedvességet, hozzá derűt. A legjobb dolgokért sose kell fizetni túl sokat.
...Slow food. Lassú reggeli - jól esik a testnek, jól esik a léleknek.