Friday, April 8, 2016

a nagyobb

köveket egy ausztriai folyóból cipeltük haza, a kisebbek egy részét a horvát tengerpartról, másik részét - a Krisztus sírjának bejáratától elhengerített követ szimbolizálandó s ünneplő ruháinkat fehéres porral összepiszkolandó - a húsvéti istentiszteletről, a kövirózsákat három éve kaptam egy jóbaráttól.
szeretek mindenféle kicsi világot létrehozni, ha már a nagy olyan, amilyen...
élő naplót, afféle betűtlen feljegyzést itt-ott, amerre járok, kelek.
adj nekem egy növényt, s ígérem: nem foglak elfelejteni
soha, soha, soha, soha, soha...
dátum:

8 comments:

  1. 'ZsikeApril 8, 2016 at 9:39 PM

    Micsoda színek... <3

    ReplyDelete
  2. PiroskaApril 8, 2016 at 9:57 PM

    De szép :)
    Most azon gondolkodtam, milyen növényt tudnék neked postán elküldeni :)

    ReplyDelete
  3. KatalinApril 9, 2016 at 8:45 AM

    miért tűnik nekem ez most olyan elköszönősnek??
    nem szeretném, ha csak emlék maradnál

    SOHA SOha Soha soha

    ReplyDelete
  4. KatalinApril 9, 2016 at 8:49 AM

    This comment has been removed by the author.

    ReplyDelete
  5. KatalinApril 9, 2016 at 8:50 AM

    adok egy növényt, tessék egy orgona-ág:
    http://aja-nagymama.blogspot.hu/2016/04/lepcsok.html

    ReplyDelete
  6. mártaApril 9, 2016 at 11:31 AM

    köszi.:)
    nem tudom, miért tűnik neked elköszönősnek, nem az.

    ReplyDelete
  7. KatalinApril 9, 2016 at 11:42 AM

    talán azért, mert nekem az, hogy "adj nekem egy növényt, s ígérem: nem foglak elfelejteni soha, soha, soha, soha, soha... "

    olyannak tűnt, mint amikor az előszobában búcsúzkodunk, emléket gyűjtve még az elválás előtt

    örülök, hogy félreértettem

    ReplyDelete
  8. alizApril 9, 2016 at 5:46 PM

    amikor nálunk virágzott a 20 orgonabokor, egy vendég se úszta meg, hogy anyu , távoztukkor, nem szedett volna egy-egy hatalmas orgonacsokrot nekik. és még el is hitette velük,hogy jót tesznek, ha elfogadják, mert akkor jövőre még több virág lesz..:) (a búcsúban benne volt a jövő is)

    ReplyDelete