1.

A világnak ezen elrejtett, csendes sarkában, ahol én élek, ebben az évben is mindenféle különösebb felhajtás nélkül érkezett meg hozzánk az Advent. Az utóbbi napokban feltették ugyanazokat az égősorokat a fákra, mint amiket minden évben szoktak, és a mai napig, amíg el nem jött az ideje, most sem kapcsolták fel őket. Saját magamról még ennyit sem mondhatok el. Én csak ma hajnalban, valahol a konyha s az ebédlő között félúton, álmosan és összekuszált hajjal, kezemben a margarinos dobozzal gondoltam rá először, hadd legyen idén is ünnep. Legyenek fények s hajnali várakozás, hosszú séták a behavazott erdőben, csend a zajban, szó a csendben, s legyen üzenet, idén is, századjára is ugyanaz, ami helyett mást kitalálni nem tudok és nem is akarok, amit elmondani itt, a térnek s időnek eme pontján, ahol én élek, nekem adatott.