"Óriási érték az, amit megteremtek. Legyen az csak egy jó ház egy jó gazdasággal, állatok, melyeket jól gondozunk, gyermekek, akiket jól nevelünk. Tehát valamit jól csináljunk. Ezer ilyen érték van, de a lényeg az, hogy örömmel és szeretettel éljünk, és valamit létrehozzunk, részt vegyünk a teremtésben. Nagyképűen hangzik, ugye? Isten azért alkotott bennünket a saját képére, hogy alkossunk – gondolom én. Ennyi.” - Polcz Alaine
Saturday, December 9, 2017
9.
A Kisasszonyok című film a következő mondatokkal kezdődik: Úgy emlékszünk vissza a testvéreimmel, az a tél volt gyermekkorunk leghidegebb tele. Évek óta küszködtünk a családunkat sújtotta átmeneti szegénységgel. A háború miatt csak szűkösen jutottunk fűtőanyaghoz és lámpába való olajhoz, de a szükség valóban a legnagyobb tanítómester: azokban a sötét időkben a March családnak sikerült valahogy megteremtenie a saját maga fényét...
Végignézek az otthonunkon, ezen a három helységen, amit közösen használunk: a konyhát és az ebédlőt az éjjel még úgy-ahogy rendbe tettem. Mindjárt tojást veszek elő, paprikát, fűszereket, sonkát. Megszokott mozdulatai ezek a szombat reggeleknek: rántottát sütök és kevés olajon ropogósra pirítom a sonkát, salátát készítek, majd, ha nem érezték volna meg az illatot, még mielőtt kihűl, lefotózom és elküldöm whatsappen a gyerekeknek. Ha még akkor sem jönnek, elzongorázom Edvard Grieg Morgenstimmungját. A nappali rendetlen, és ez egyáltalán nem zavar. Odakint havazik. Még csend van, a tizenévesek sokáig alszanak. A kisebb korukban kialakított adventi szokásokat már nem lehet betartani. Eleve nehéz bármit is betartani hatszemélyes háztartásunkban. Nehéz bármi olyasmit kigondolni, hogy abban örömét lelje a tizennégy évestől a nyolcvan évesig mindenki, legyen szó bár csak olyan banális dologról, hogy egy időben legyen nagyjából mindenki éhes vagy éber. Annyit tehetek, hogy figyelmes vagyok és rugalmas, s ami a legfontosabb: itt vagyok. Itt vagyok, ha szeretne valaki meginni egy csésze teát, vagy szeretné elmesélni a múlt éjjeli álmát, elénekelni ukulelével egy dalt, felolvasni egy történetet, elkészíteni egy melegszendvicset, egyszóval, őrizni a tüzet, s ha sötétek az idők, megteremteni valahogy magunknak a saját fényünket.
jaj, de szép, finom otthonszagú gondolatok, átjön
ReplyDelete(tényleg nincs csokimikulás, meg napi bontogatás?, hát felnőttek a lányok:)♥
De van, bontogatas, adventi naptar, csokimikulas is...tenyleg,sokkal tobb minden van, mint gondoltam...
Deletehihi:))), akkor jó, megijedtem, hogy már nagyon nagylányok lettek, most jó, hogy bárhogy de nagyon szépen
ReplyDeletemegvan a saját CSALÁDMELEGETEK,nagyon szép fény ez, és örök♥
hozok ajándékot (ma is):
ReplyDeletehttps://videa.hu/videok/film-animacio/kisasszonyok-little-women-karacsony-9f8vshaYphIFyzUE
De szép ❤️ Tényleg igazi, meleg, otthon "szaga" van sz irásodnak! Ahogyan Katalin is megfogalmazta...
ReplyDeleteKöszönöm szépen az Ádventedet Márta! Edit
ReplyDeleteEz nagyon szép.. a tűzőrzés..másokban és magadban is..
ReplyDeleteSziasztok kisasszonyok, az igazat megvallva már borzasztóan hiányzik egy csésze tea veletek egy kis gyertyafénynél.... emlékszel drága? Milyen rég volt mikor volt időnk beszélgetni...
ReplyDeleteThis comment has been removed by the author.
ReplyDelete"S ami a legfontosabb: itt vagyok" - annyira nagyszerű és gyönyörű gondolat! Hédi
ReplyDelete