ezt a blogot s a bloghoz kapcsolódó handmade magazint az egyik legnagyobb örömem az életben. Olyan, mint egy pulóver, amit magamnak kötök - illik rám. Olyan mint egy leves, ami a konyhámban főzök. Mint egy living room koncert, barátokkal, néhány hallgatóval. Olyan, mint egy kézzel írt levél a postaládában. Mint egy elszakíthatatlan kapocs az anyanyelvemmel.
Az itteni barátaim néha megkérdezik, mivel foglalkozom. Mikor meglátogatnak, látják a folyamatos gondolkodás, alkotás nyomait. Próbálom nekik elmesélni. Néha németül is írok már egy-egy szöveget. A baráti körben én írom a képeslapokat, s már tartok kisebb beszédeket. Lassan ide is megérkezem.
De ez egy sokáig tartó folyamat. Egy egész életen át tart megérteni, hogy nem kell tökéletesen írni, nem kell mindent tudni ahhoz, hogy mégis szabad legyen létrehozni valamit, aminek - legyen az bármilyen kicsi, de - jelentősége van.
... és mivel foglalkozol...?:) hogy tudnád ezt "megfogalmazni"?:) kíváncsivá tettél...
ReplyDeleteA húgom átutalja az árát, mi majd 4 hét múlva megyünk hozzájuk és ott megkapom a másodikat ❤️
ReplyDeleteKöszönöm Márta!
Hát ez az! Nem tudom megfogalmazni! Miért, te meg tudod fogalmazni hogy mivel foglalkozol? :) Azt hiszem, mindkettőnknek hasonló a hivatalos munkája, az, amiből megélünk. De valahogy mégsem az, amivel foglalkozunk. Legalábbis a blogodból kiindulva én sokkal, de sokkal többet látok benned. Mikor az ember idegen helyre költözik, olyan mint egy magába záródott virág. Igyekszik, a magamfajta legalábbis, minél kevesebb szóval elboldogulni. Mert nem tudom jól kifejezni, mert félek hibázni, mert sose lesz akkora szókincsem, hogy kifejezzem azt ami bennem van, és akkor inkább hagyom. Ezért maximum annyit árulok el, hogy bérszámfejtéssel is foglalkozom többek között.
ReplyDeleteTalán mostanában kezdek többet mondani. Megpróbálni egy személy lenni, nem pedig különválasztani a magyar lényemet a többitől. Sok apró lehetőség van. És hirtelen kitárul itt is a világ.
Vicces, ahogy el akarom küldeni ezt a kommentet, (az angol nyelvű beállítások miatt a számítógépemen) azt írja, hogy "choose an identity". De nem tudok, mert csak egy van, vagy ha nem is, ez lenne a cél.
Piroska, köszönöm, akkor félreteszek neked máris egyet.:)
ReplyDelete:) - nem a munkádra gondoltam,hanem erre a "szép-gondolkodásra", "szép-írásra". Hogy ezt hogyan lehetne jól megfogalmazni, ha magadra és erre gondolsz, együtt. Bocsánat, ha félreérthető lett - természetesen nem a privát szférádba gondoltam "betolakodni". :)
ReplyDeleteNem, nem tolakodtál, jól értettem, azt hiszem...ezt nem lehet jól megfogalmazni, mert nem fogják érteni, hogy szeretek írni, ha nem tudják elolvasni...ezért legtöbbször csak a bérszámfejtést mondtam, és rájöttem, akkor meg kell próbálnom németül is írni valamit...például egy baráti esküvőre, akit megbiztak a baráti körből hogy írjon egy képeslapot mindannyiunk nevében, nem jutott eszébe semmi...nekem igen :):) - és megírtam, és azóta én írom a képeslapokat. Ilyesmik. Csak úgy tudom megfogalmazni, ha megmutatom.:)
ReplyDeleteJó-jó, de magyarul...?:)(bocsánat, remélem, nem siklottam el semmi felett, ha már le-megírtad...)
ReplyDeletePont most esett le, míg kivittem a szemetet, szóval a kukáknál jutott eszembe, hogy valószínüleg úgy általánosságban értetted :) - de nem tudok mást mondani, csak azt, hogy nem tudom megfogalmazni, talán nem is kell, egyszerűen csak tenni kell és megmutatni, ha azt nem csak magamnak szánom. Talán magáért beszél. Talán nem kell magyarázni.
ReplyDeleteDrága Márta!
ReplyDeleteIsten éltessen neved napja alkalmából! Én biztosan szeretnék kérni egyet a második számból is, majd írok emailt! Legyen ez a névnapi meglepim magamnak! Hiszen én is Márta vagyok... Üdv., Budapestről
Köszönöm! Téged is Isten éltessen! Tudtad, hogy Szt.Márta a háziasszonyok védőszentje? :):)
ReplyDeleteNem, nem kell magyarázni❤️. Isten éltessen! 🙂
ReplyDeleteNagyon szeretném én is! Az előzőt már rongyosra olvastam, a táskámban lapul legtöbbször, reggel, munkába menet olyan jó olvasgatni a buszon.
ReplyDeleteFélreteszek egyet neked, és köszönöm!
ReplyDeleteén is nagyon szeretnék egyet - ha jut - utaltam ma, imádom az előzőt is
ReplyDeleteJut! Hetvegen tudom csak kuldeni...
ReplyDeleteszuperság, köszönöm
ReplyDeleteKedves Marta!
ReplyDeleteNévnapod alkalmaból (kicsit ugyan megkésve, Entschuldigung bitte) sok szeretettel kivánok minden jót es szépet
Es bár csendben vagyok, de olvaslak, nézlek, követlek változatlanul.
Koszonom! <3
ReplyDeleteKedves Márta, szeretnék én is kérni a magazinokból :) Emailban megírnád a részleteket?
ReplyDeletevarjassyilkakukacyahoopontcom
Nagyon köszönöm!
Kedves Márta! Én is szeretnék kérni az első számból. 😊
ReplyDeleteAz első számból már nem készítek újat, de a másodikból tudok küldeni, csak írnod kell nekem egy emailt akkor.
ReplyDelete(prodan.martakukacgmail.com)
Eltűnt a kommentem, amit az előbb írtam... azt írtam, kb, hogy
ReplyDeleteMAGAZIIIN?? Nahát! és én erről lemaradtam! És már nem is lehet első számot kérni :'(
Na de ez fatasztikus ötlet, annyira jó, hogy eszedbe jutott!
Nekem sok éve jutott eszembe, hogy erdemes lenne könyvben összegyűjteni, és kiadni a legszebb bejegyzéseidet, mint Márta füveskönyve! Én a magam részéről akkor néhányat kikopiztam magamnak, a kedvenceimet, egy file-ba, amit néha megnyitottam, és újraolvastam... sőt, egy meséd régóra az ágyam mellett lóg a falon. Na de a lényeg az, hogy mindenképpen nyomtatásba kívánkoznak ezek a gondolatok.
Nekem van és kincsként őrzöm! 😊
ReplyDelete