Wednesday, May 19, 2010

Nem azért mondom,

mert én őszintén szeretem az esős, borús időt is. De a tegnap szedett boglárkacsokor legfőbb szívderítőm ebben a nagy szürkeségben. Jókedvem lesz tőle, ha ránézek. Pont olyan, mint egy kis világító lámpa.
Réti boglárka (Ranunculus acris) a rendes neve, és a szirmai olyanok, mintha lakkal lennének befújva. Szép.



dátum:

10 comments:

  1. ORsiMay 19, 2010 at 10:51 PM

    tényleg nagyon szépek:-)

    ReplyDelete
  2. AnonymousMay 20, 2010 at 6:04 AM

    :-) köszi Márti! :-)

    ReplyDelete
  3. izidorMay 20, 2010 at 7:22 AM

    Csodaszép reggelt:-)...
    Én is mindig rácsodálkozom úrázás közben, hogy mennyire gyönyörű, változatos a természet.
    Az utóbbi időben megállok és megérintem a kis virágokat, megsimogatom őket...régen ilyet nem csináltam:-)...
    Szeretettel,
    izi

    ReplyDelete
  4. izidorMay 20, 2010 at 7:23 AM

    Bocs, helyesbítek...úrázás helyett TÚRÁZÁS:-) izi

    ReplyDelete
  5. iriMay 20, 2010 at 7:51 AM

    Ugy van szepek de en azert a kozepso kepen levo"boglarkara" szavaznek!

    ReplyDelete
  6. Klári B.May 20, 2010 at 12:59 PM

    :) hirtelen a krasznai hegy jutott eszembe, mikor mentunk a sozlobe mamaekkal, ott sok boglarka volt, es akkor is nagyon szerettem oket. Amugy aranyos kis angyalkad van neked, es milyen szepen var...

    ReplyDelete
  7. TücikeMay 20, 2010 at 1:47 PM

    Mennyire szívmelegítő lehet egy ilyen kislány, aki szívecskéket varrogat.

    Vajon egy kisfiú hogy mutatja ki rajongását? Egy fiúcska anyukája talán maj elárulja nekem:)

    ReplyDelete
  8. mártaMay 20, 2010 at 5:09 PM

    Az már biztos, hogy a piros szívet varró kislányoknak párjuk nincsen. :)

    ReplyDelete
  9. BettiMay 20, 2010 at 10:44 PM

    De maj lesz!

    Nagyon szépek a fotóid! Olyan jó itt nálad.

    ReplyDelete
  10. Lea MónikaMay 21, 2010 at 11:19 AM

    biza:)

    ReplyDelete