kétségtelenül kedd. Aztán: néhány szál harangvirág és levendula, bokormetszésből maradt zöld ágak, vihar utáni kicsi éretlen gyümölcsök az almafa alatt. És rózsák, rózsák, rózsák...Elkértem azokat is, melyeket megtépázott és földre döntött a szél, a majdnem hervadtakat is. Olyan szépen mutatnak a tökéletesek és erősek között.
(S ami még van: Comptine d'un autre été. Szép.)
Gyakorolod az Amelie zenét?:-)
ReplyDeleteÉs szép, igenis szép a hervadó virág.
Annyira jót tesz a lelkemnek az egy húron pendülés. Mert belegondolok valamit a dologba, hogy mi ma este, ha lankad a meleg, a lányokkal letakarítjuk a rózsafákat, hogy mire hazajövünk kis kirándulásunkból majd újra pompázhassanak.
ReplyDeleteGyönyörű képek!
aranyos csokor:)
ReplyDeletegyönyörű! a csokor is meg a zongorajáték is!
ReplyDeleteegyszerűen gyönyörű :)
ReplyDelete