22.

Mivel - talán két évvel ezelőtt - épp karácsony tájékán olvastam először Dietrich Bonhoeffer-től  bármit is - véletlenszerűen akadtam rá a menyasszonyának írt leveleit összegyűjtő könyvre a könyvtárban - szóval azóta adventkor mindig előveszem a könyveit. Bonhoeffer hozzátartozik az ünnephez. Szerette a karácsonyt, sokat írt róla, s bármilyen körülmények között tudott szépen ünnepelni...
1943-ban került börtönbe, ahonnan aztán már nem jött vissza, de még 1942 karácsonyán Tíz év után... címmel hosszú levelet írt: ezt szánta ajándékul legközelebbi barátainak. Leírta gondolatait mindenféléről, ami foglalkoztatta: a viharos időkről, a hétköznapi bátorságról, sikerről, szenvedésről, bizalomról, butaságról, együttérzésről, optimizmusról. Olyan idők voltak, mikor minden személyes gondolatnak tétje volt, s a nehéz idők megpróbáltatásait csak a legkiválóbbak - nem voltak kevesen! - állták ki méltóképp.  Napjainkban sokkal könnyebb az élet, de helytállani talán most is ugyanolyan nehéz.
Ma az ő egyszerű, de igaz - 70 év után is aktuális - minőségről formált gondolatait hozom.

...Kulturális szempontból a minőség-élmény visszatérést jelent az újságtól és a rádiótól a könyvhöz, a rohanástól a pihenéshez és a csendhez, a szétszórtságtól az összeszedettséghez, a szenzációtól a józan észhez, a virtuozitás-ideáltól a művészethez, a sznobizmustól a szerénységhez, a féktelenségtől a mértéktartáshoz.
A mennyiségek megterhelik egymás rovására a teret, a minőségek kiegészítik egymást.
(D. Bonhoeffer, Widerstand und Ergebung)