Saturday, April 4, 2026

Apró luxusélmények útközben.

Egy többsávos úton szemben egy biciklis ahogy ég felé tárt kezekkel, széles mosollyal az arcán száguld lefelé a dombról.
Benzinkút kávé, amit máris kilötyögtetek a törtfehér színű kabátomra. Leülök a járdaszélre meginni a maradékot. Szemben velem a kék végtelenség, a távolban a hegyek, a piros benzinkút. Egy Edward Hopper festmény.
Szép olasz bélyegek. Rendelni egy csésze espressot ebéd után, képeslapot írni néhány embernek. 
Betérni az összes templomba a környéken, mindenütt elidőzni, elnézni a részleteket, hosszasan leírni a gondolataimat, amire nem volt időm az utóbbi napokban.
Az étteremben a szomszédos asztalnál egy család, ahol mindenki rajzol és színez a papír alátétekre, amíg várakoznak az ebédre.
Egy nagy, kasmír sál a táskában, amit mindig másra használok: hol a vállamra terítem, hol a hideg székre vagy kőre, amikor fúj a szél, a fejemre. Soha ne felejtsünk el vinni egy nagy sálat útközbenre. 
Fülig csokis fagyis kisgyerek a fagyizó előtt.
Megkeresni a legközelebbi postaládát.
Megvenni a könyvesboltban egy ismeretlen helyi költő kötetét.
Patina, minden helyen és formában - az épületeken, a templopadokon, az utcakövezeten, az arcokon, a saját arcomon - bizonyítva azt, hogy milyen szép maradhat az, amit, akit jól szeretünk.
Utcazenész. Levideózom, ahogy az egyik kedvenc számomat játssza, a szemem sarkából látom, ahogy egy pár, mikor ezt látja, kikerül hátulról, hogy ne "rontsák" el a felvételt. Olyan hosszasan hallgatni, amíg kedvem tartja. Nagylelkűnek lenni, tapssal, mosollyal, a kitett kalapba az aprópénzzel. 
Tágasabb álmokat szőni, mint amilyeneket otthon merészelünk. 

3 comments:

Éva said...

Ekezetek nelkül születik meg ez a par sor.
Elöször a kepeidröl: az a napsütötte szek elölepett a kedvencemme. Szerecsere eszreveszel ilyeneket.
A patinarol szolo mondatod is bekuszott a lelkembe es az emlekezetembe.
Miota a hazunktol par meterre levö piros postaladat erdeklödes hianya miatt sok-sok eve elvittek, azota megcsodalom mindegyiket, ha egyaltalan talalok belölük meg.
Terjetek be a templomokba, mi most jöttünk haza onnan. Ahogy nehany gyertya fenye utan csupa feny lett minden, tudatta velünk az örömhirt.
Akarhol is vagytok most, kivanok aldott husvetot neked es a csaladodnak! Szeretettel. Eva

márta said...

Mi is részt vettünk itt a húsvéti misén, én nem vagyok katolikus, tehát életemben először, és valóban csodás volt, ahogy mind több lett a fény, a nyelv (olasz) értése nélkül is értettem:)
Szép, áldott húsvétot mindenkinek ✨

Éva said...

En most Ausztriaban vagyok, es nemet nyelvü misen voltunk. Mivel nem tudok eleget ( szinte semmit!) nemetül, elöször a kezemben levö gyertya fenyet figyeltem, majd kesöbb a fenyarban uszo templomot.
Nem kellett nyelvtudas, en is mindent megertettem.:)