hordozni önmagam ezekben a szürke, erőtlen napokban. Sokkal jobb a véleményem magamról, amikor erős, kreatív és vidám vagyok. Amikor látja valami hasznomat a világ. Amikor segíthetek. Türelmetlenül várom, hogy visszanyerjem az erőmet, de olyan lassan megy.
A tél és tavasz határán időző természet csendes, mozdulatlan szépsége egy mélyebb igazságra hívja fel a figyelmet. Arra, hogy minden évszak fontos. S hogy nem lehet, nem szabad minden időszaktól növekedést, virágzást, ragyogást várni.
Boldogok a lelki szegények - olvasom a hegyi beszédben.
Ha akaratlanul is bármiféle teljesítményben, sikerességben, ötletességben láttam volna a gazdagságomat, most szembe kell nézzek a szegénységemmel.
S ehhez valahogy elég sok bátorság kell: egyszerűen csak emberinek, embernek lenni.
Egyszerűen csak...lenni.
4 comments:
Drága Márta! Tisztelem és csodálom a benned növekedett lelki templomot." Minden értünk működik" Efézus 1:19 ( nyomán) Türelmet, békés gyógyulási folyamatot és szeretetbe simuló felismeréseket kívánok.
Visszanyered az erődet, ahogy a tél is múlik, és jön a tavasz, úgy zajlik le benned is ez a folyamat. Eljön a tavaszod a testedben és a lelkedben is, és erős, kreatív és vidám leszel. Drukkolok neked.
Gondolom hasznodra van ez a gyönyöru környezet. Gyógyulást!
Hogy vagy? Már úgy várom az írásodat!
Post a Comment