Minden olyan szép! #22

Szerdánként megosztok egy listát arról, amit az elmúlt napokban láttam, ami tetszett, amit olvasok, amin gondolkodom. Ez lesz az én heti hirdetőtáblám. Mert azt vettem észre, még akkor is, amikor egyáltalán nem tudom éppen szeretni az életemet, mindig találok valamit, ami mégis tetszik. És ezek a dolgok érdemesek a megemlítésre. 

- Március utolsó hete: valószínűleg az évem legintenzívebb hete.

- Születésnap. Múlt csütörtökön volt a születésnapom, amiről minduntalan megfeledkeztem a nap folyamán, mert aznap volt a nagylányunk polgári esküvője is, és azt azért fontosabbnak éreztem. De én is kaptam virágot, sőt, az étteremben tortát is, s életemben először átélhettem, milyen - jó! - érzés, amikor egy ilyen nyilvános helyen nekem énekelik a Happy Birthdayt.  

- Az ötvenedik év. Negyvenkilenc éves lettem. Tehát elkezdtem az ötvenedik életévemet. Nagyon örülök neki. Sok szép tervem van. Az Ószövetségben Mózes törvényei között olvashatjuk, hogy a zsidó nép számára az ötvenedik év a nagy örömünnep éveként volt előírva. Ilyenkor elengedték az adósságokat, felszabadították a rabszolgákat és pihentették a termőföldeket. Még nem tudom pontosan, hogyan fog egészen gyakorlati módon az öröm ünnepe kinézni az életemben, de szeretném valóban különlegessé tenni ezt az évet. A végén, ki tudja, lehet, egy nagy születésnapi partival?

- Esküvő. Csodálatosan szép volt. Látni - leginkább ezt figyeltem, ez érdekelt - a gyermekem boldog, felszabadult, ragyogó arcát: nincs ennél szebb. Sokan kérdezik, milyen érzés volt örömanyának lenni. Eleve milyen szép ez a szó, hogy örömanya. Németül nem is létezik ilyen. Nekem nagyon szép érzés volt. Valóban örültem és minden könnyem is igazi örömkönny volt, igen. 

Tetszettek a ruhá(i)m, amit erre az alkalomra vettem. 

Tetszettek a gyönyörű virágcsokrok. 

Szerettem volna megállítani az időt, 

hogy ne teljen el olyan gyorsan a nap 

s ne hervadjanak el a virágok. 

De, 

mint tudjuk, 

ezt nem lehet. 

Csak megélni a napokat lehet, 

mindegyiket a maga idejében, 

teljes szívvel,

szeretettel és nagylelkűen, 

nem halasztgatva, 

nem tartogatva holnapra azt, 

ami a mai nap 

öröme.