Friday, January 27, 2012

Ha kisüt a Nap.

A hosszú télnek, mint olyannak, a végtelennek tűnő, vigasztalan időszakok szóképeként való használata okán kérném szépen akkor az ablakpucolást, mint olyant, a tavasz előhírnökeként figyelembe venni.
Óh, bárcsak lehetne az élet örökös fagyoskodó, színes sállal a nyakamban, jókedvű, napsütötte ablakpucolás!
Ezt a dalt pedig képtelenség mosolygás nélkül - nem is végighallgatni - végignézni.

6 comments:

Éva said...

Elolvasva az írást, átnéztem a napsütötte ablakomon, hogy milyen állapotban van. Bírja még egy darabig pucolás nélkül, karácsony előtt dolgoztam rajta.:-)
Látok ott egy könyvtáras képet is, Milyen könyveket vettetek ki?

márta said...

Oscar Wilde: Märchen und Erzählungen
Péter Nádas: Der Lebensläufer (Nádas Péter :Évkönyv)
Ingeborg Bachmann: Malina (ezt már kivettem egyszer, de akkor nem volt időm elolvasni)
Bohumil Hrabal: Ich dachte an die goldenen Zeiten

Ezeket kölcsönöztem ki én, ehhez jön még hat gyermekkönyv, de ezeket a lányok választották, meg nem mondom így hirtelen, melyek is ezek...:)

niqoe said...

Kedves Marta,

milyen szep konyvespolc......!
En is Nadas Peter: Parhuzamos torteneteit olvasom:)
Kicsi koromban,a fogorvos lanya zongorazott a szomszedban.Annyira irigyeltem,mert nekem is megtetszett.
Aztan elmult...most eszembe jutott...de ma sincs zongora,helyem sem lenne.S talan ambiciom se.
De tetszik.
S meg a salas,ablakpucolos torteneted is.

Szepeket kivanok,

Eniko

Hajnalka Nagy said...

...imádom a képeidet, mondtam már?! :D
jó kis könyveket vettél, úúúúgy szeretnék ráérni már végre rendesen, nyugalmasan belebújni egy könyvbe megszakítások nélkül! :)

iri said...

Mind szep , de az utolso...

Anonymous said...

A jókedvű, napsütötte pillanat, a maga hétköznapi egyszerűségével erőt, kedvet ad.Magunkkal hordozzuk ízét mindaddig, míg a következő ilyent megéljük....és így napról napra megtapasztalhatjuk az élet tavasziasan ragyogó oldalait.
Egy-egy pillanat, mibe kapaszkodni lehet...
Szeretettel,
:) Júlia