Az első hó meglepetésszerűen érkezett, tegnap éjszaka. Mire kivilágosodott, egy másik világ tűnt elő. Nem az, amitől előző este elbúcsúztunk. Eltűntek a szürke háztetők, a tócsák, el a kopott kerti törpe, az udvaron felejtett ruháskosár s a járdáról a sáros lábnyomok.
Az első hó megdobogtatta a szívemet. Emlékeket ébresztett. S honvágyat, valami soha nem látott, kedves hely után.
Elindultam megkeresni, s csak mentem a csendes utcákon át, a parókia előtt, a temető mellett, majd végig a kis utcán, ami összeköti az idősek otthonát a falu apró főterével. A pékség előtt egy tábla: frissen sült croissant. Bementem, s mint vasárnaponként mindig, vettem reggelire két csokoládés croissant-t. A pékség valahol a hátsó helyiségekben, elől a pici bolt. Belépve mindannyiszor egy csengő hangja. A pulttól balra egy kávégép, egy átlátszó ajtajú hűtőszekrényben tej, vaj, felvágott, sajt. Mellette két asztalka, akár le is lehetne ülni. De inkább sietek haza. Meggyújtok néhány gyertyát, teát főzök, asztalt terítek.
Az első hó váratlanul érkezett, kicsit korábban, mint gondoltuk. Valószínűleg ugyanilyen gyorsan el is tűnik majd. De addig is megajándékozott, ma már a második csodálatos, havas reggellel.
Ezüst fénybe vonta a szokásos, belülről már kicsit megkopott utakat.
Majd elvezetett oda, ahol a honvágy feloldódik a vasárnap reggeli asztal felett, egy csésze gőzölgő teában.
7 comments:
majdnem azt a reklámfilmbeli mondatot írtam, a "tudom,miről beszél"-t, mert ismerem ezt az első hó élménye érzést (nagyon szeretem), lelkesít és valami elfelejtett (tán sosem volt) gyerekkori ráébredést élem újra egy pillanatra, hogy szeretnék beleszaladni, megpördülni benne, minden oldalról megszemlélni,táncolni vele, örömömben...
úgy tudsz a pékségről (is) mesélni, hogy mesebeli tündérboltnak képzelem, ahol varázscroissant kapható, és halk csengőhang keveredik apró kávéillattal, ...és az otthoni asztal!!! hát ez is csak a varázsdombon a varázskastélyban képzelhető el, amint szépség-tündérkicsiasszony a tündérkirállyal reggeliz♥
Szombat reggelre itt is volt pici, ámultuk a fiúkkal, és kérték, hogy mondjam el vagy tízszer, hogy "Szárnya van, de nem madár,
repülőgép, amin jár,
szél röpíti, az a gépe,
így ül a ház tetejére.
Ház tetején sok a drót,
megnézi a rádiót,
belebúj a telefonba,
lisztet rendel a malomban.
Lisztjét szórja égre-földre,
fehér lesz a világ tőle,
lisztet prüszköl hegyre-völgyre,
fehér már a város tőle:
fehér már az utca,
fehér már a muszka,
pepita a néger,
nincs Fekete Péter,
sehol,
de sehol
nincs más fekete,
csak a Bodri kutyának
az orra hegye –
és reggel az utca, a muszka, a néger,
a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter
és ráadásul a rádió
mind azt kiabálja, hogy esik a hó!"
'-)))))
https://tenor.com/hu/view/disney-beauty-and-the-beast-lumiere-dim-dimming-the-lights-gif-15810099
ma reggel láttam egy verset, te jutottál eszembe róla:
"...mint télire a tüzelőt, gondosan
felhasogatom magam:
ez itt a muszáj, a meg kell lennie,
ez tartja a halált kinn, túl a
kőfalon. ezt teszem legbelülre,
legyen jó száraz, ebben nem lehet hiba.
unalomig ismert, egyforma hasábok,
bevásárlás, főzés, időben kiteregetett,
leszedett ruha.
a nagyobbját ünnepre. illatos, sötét,
kérges tönköket, maradjon utánuk
mélyvörös parázs, a gyerekeimnek
gyantás, sosemvolt erdőkről
meséljenek.
ez a férjemé, gyorsan átizzó,
vékony, világos szálakkal,
csak ránézni is jó legyen,
lobogjon magasra, vessen
szikrát, égessen jegyet.
a keményet kifelé; barátoknak
a furcsa, különös formájú ágakat,
őket nem riasztja és különben is,
hadd nevessenek.
felnő a halom, a fészer megtelik..."
Versek ajándékba így hétfő reggelre! Köszönöm!
Csodálatos hangulata van ennek a bejegyzésnek, a képeknek. Körülölel meleggel... Köszönöm. Hédi
Post a Comment