Monday, February 19, 2024

A Love Supreme.

Susanne barátnőm nagyon fontosnak tartja, hogy az ember rendszeresen valami szépet - etwas Schönes - tegyen a saját maga kedvéért. Rendszeresen rá is kérdez, ellenőriz, mint ahogy tegnap este is, főleg ha tudja, milyen zsúfolt, megerőltető hét van mögöttem, előttem. Igen, válaszoltam: délelőtt istentisztelet, ebéd után séta a Duna parton, délután könyvek és az idei legelső kávé, kicsit dideregve, a balkonon. Este pedig meghallgattam az új lemezt, ami néhány napja érkezett postán, miközben újrakötöttem a nemrég elkészült pulóverem ujjainak végét, hogy végre olyan legyen, amilyennek szeretném és elképzeltem. 

John Coltrane, 1965-ben megjelent, A Love Supreme című lemezéről van szó, amire már régóta vágytam, s amit semmiképpen sem szerettem volna sietve, figyelmetlenül meghallgatni. Coltrane, az introvertált szaxofonos, 1957-ben egy istenélmény révén megszabadult a heroinfüggőség kötelékéből. Saját megfogalmazása alapján megnyíltak előtte egy gazdagabb, teljesebb, produktívabb élet kapui. Az album anyagát egyetlen nap alatt vették fel 1964 adventjében. Négy részből áll: elismerés (acknowledgement), döntés (resolution), elindulás (pursuance), az utolsó rész pedig egy zsoltár, Isten dicsérete, a love supreme címmel. Ezeken a szavakon keresztül ízlelgetem, mint egy eddig számomra ismeretlen ételt, az album zenéjét. Azon gondolkodom, mennyi ilyen világ létezik, amit még nem ismerek és nem értek, s hogy milyen jó lenne néhányat, míg itt vagyok, még felfedezni.

Múlt szerdán elkezdődött a böjt időszaka. A titkos döntések és lemondások útja iránti kezdeti lelkesedés már néhány nap után megfakul. De minden nap és minden héten meg lehet újítani. Nem újra elindulni, hanem a már eddig, akármilyen tökéletlenül, botladozva megtett utat folytatni, friss, fényes szeretettel. Közben igazán jó zenét hallgatni, akkor is, ha nem értem. Valami igazán szépet lehetővé tenni az életemben, rendszeresen, valamit, amit zsoltárrá formálhatok, amit felajánlhatok, ami néha, bennem és másokban, megnyit egy-egy eddig lezárt kaput.

2 comments:

Kósa Márta said...

A pulcsi szép, a zene jó - egy kérés: Tennél fel fotót a TE Dunádról?!
Itt a nap ma is pazar fényekkel közelít - s lassan a Duna is kivilágosodik.

márta said...

Sajnos nem tudok most a Dunáról feltenni, nem lakok hozzá túl közel (25 km), ritkán járok arra. Majd legközelebb.:)
(Remélem, nem tűnik el a kommentem, az előző bejegyzésnél egyszerűen letörlődik...)