Közben búcsút veszek néhány szépen előkészített tervemtől. Közben iszom egy csésze mézes teát. Közben kitekintek az ablakon át az esőbe. Közben várom a fél nyolcat, hogy felhívjam az iskola titkárnőjét. Közben megköszönök mindent, ami eszembe jut. A tea és az álmosság jut eszembe. Közben végiggondolom, mit és hogyan tovább.
Közben a miénkhez leginkább hasonló feldolgozáshoz éneklem hozzá gyakorlásképpen, és csak úgy, és mert jó - a saját énekelnivalómat.
Még hat percem van fél nyolcig.
Most már csak egy.
Most már aztán mennem kell.
5 comments:
Kedves Márta! Már jó ideje (kb 2 éve?) olvaslak. Minden írásod egy-egy gyöngyszem, a képeid pedig gyönyörűek! Csak így tovább, további sok-sok áldást a hétköznapokban! :)
Lila, rózsaszin, bordó, piros ....nem is tudom még milyen szint irhatnék, hogy érzékeltessem milyen gyönyörűen kivirágzott az én szivem is a hétvégén...és még azóta is úgy maradt :)...
Sikerült letennem ott valamit...
Hála van a szivemben irántad is.
Szeretettel,
Piroska
Kirchberg i.Wald? :)
Szeretek bambulni, minden percét megbecsülöm.
Szeretek idejönni is, minden percét megbecsülöm. Köszönet érte!
:)
Post a Comment