Az utóbbi egy év plusz körülbelül kilenc hónapban a hetedik. A régebbiek elpakolva. Ezeket még itt tartom, karnyújtásnyira. Mert néha visszakeresek valamit. Hiszen nagyjából ugyanazokkal a kérdésekkel foglalkozom újra és újra. Sok gondolatnak még nem értem a végére, hat apró betűkkel teleírt füzet után sem. Nem hiszem, hogy ez idő alatt akár egyetlen napot is kihagytam volna. Úgy írom őket, hogy - a bloggal és a könyvekkel ellentétben -, nem szeretném, hogy megmaradjanak, hogy bárki más is olvassa őket valaha. Még akkor sem, ha nincsenek bennük egetrengető titkok.
Mikor barátoknak, ismerősöknek beszélek arról, mennyi erőt, tartást ad ez az egyszerű tevékenység, általában szépnek tartják, de nem nagyon értik. Egy új ismerősömet nemrég annyira fellelkesítettem, hogy másnap elment venni magának egy szép új füzetet. Egy idő után megkérdeztem, írt-e már bele valamit. Nem írt, és elmagyarázta, hogy annyi napi gondja-baja van, de majd ha megoldja őket, mindenképpen írni fog. Megértően bólogattam. Tudom: minél jobban áradoznék róla, annál inkább nem szeretné kipróbálni. Lehetséges, csak az introvertált, töprengő személyiségem miatt lett ilyen fontos. Lehetséges, más kibeszéli magát, vagy észben tudja tartani a gondolatmeneteket. Akárhogy is legyen, ez az egyik legnagyobb kincsem az életben. Egy füzet, egy toll. Egy gondosan végigjegyzetelt élet.
Minden ember ugyanarra vágyik: éberségre, szépségre. Értelemre. Megelégedett, szívvel-lélekkel megélt életre.
Olyan ez, mint egy ajtó, amit mindenki keres valamilyen formában.
A napló- vagy akármilyen írás nem az ajtó.
Az írás csak eszköz. Segít megkeresni, segít újra és újra kinyitni az ajtót.
8 comments:
Hatalmas erő lehet ebben a naplóírásban. Remélem egyszer én is megtapasztalom. Addig is csodállak, Márta.
Piroska
Micsoda érték a kezedben :) És érték a mi szívünkben is a soraid, mert ha nem is minden mondat ragad meg, de a lényeget én a szívembe igyekszem jegyzetelni, és a tetteimben szeretném, ha visszatükröződnének.
Ui.: Olvasmányajánlásként: Németh László: Iszony és Németh László: Gyász c. írásait ajánlom nagy szeretettel (de valamennyi kötete a magyar irodalom remeke).
Nem anonymus: Asztalos Éva
26 éve írok naplót, magamnak. Szuper dolog, ajánlom mindenkinek!
Én 7 éve írok naplót - én is csak magamnak. Hédi
Teljesen megértem az érzéseid és a gondolataid, talán mert én is töprengő lehetek . Mindig is szerettem volna naplót írni ,gyűjtögettem a szép füzeteket. De úgy éreztem, hogy nem írhatom le a kicsinyes gondom, bajom, dolgaim majd akkor írok mikor minden rendben lesz. De mikor is lesz minden rendben?
Határidőnaplóm mindig is volt . Aztán pár éve sokasodtak azok a napok mikor több feljegyzésem lett , mint a kis rubrika és volt , hogy vissza kerestem volna valamit , de nem tudtam melyik noteszba lehet. Rájöttem kell egy napló. Vettem egy teljesen egyszerű jegyzetkönyvet és azóta rendszeresen írok. A gondolataim nem szállnak el. Láthatóvá tettem őket hiszen itt vannak fehér alapon kéken. A gondolataim, emlékeim, kiragadott mondatok egy könyvből , kérdéseim
minden ami azon a napon megfogott, megérintett belefér.
Üdvözlettel: Nikolett
A napi napló, számomra (így 3/4 év tapasztalata után - amihez te hoztad meg a kedvem) sem ajtó, hanem inkább térkép az ajtóhoz. Az ember tudatában úgy gomolyog a sok formátlan-formálatlan gondolat, érzés, vágy, bánat, öröm, cél, félelem, mint a sűrű köd, vagy mint egy hatalmas kazalnyi összegubancolódott fonal, aminek a közepében elakad az ember. Az írássl meg felgombolyítódik szépen, bármelyik csücskénél, szálánál is kezdem el a gombolyítást, szép sorokba rendeződik, kisimul, átláthatóvá szortírozódik, színek és árnyalatok szerint és összefüggéseiben, és a sorok közt kirajzolódik az út, hogy merre tovább. Vagy egyszerűen csak szűnik a káosz, azzal, hogy formát kap és helyet kap a sok gomolygó ezmegaz, amiket aztán tovább lehet majd építeni.
Én is tizenéves korom óta írok. Letisztul bennem minden közben.
... én most csak annyit szeretnék írni ide, hogy nagyon jólesett olvasni Márta szavait és a hozzászólók szavait is. Sok gondolatot elindított bennem ez e bejegyzés, és a Többiek "vallomásai" is. Jó, hogy sok hasonlóan gondolkodó ember van.
Post a Comment