Wednesday, October 21, 2026

Minden olyan szép! #48

Szerdánként megosztok egy listát arról, amit az elmúlt napokban láttam, ami tetszett, amit olvasok, amin gondolkodom. Ez lesz az én heti hirdetőtáblám. Mert azt vettem észre, még akkor is, amikor egyáltalán nem tudom éppen szeretni az életemet, mindig találok valamit, ami mégis tetszik. És ezek a dolgok érdemesek a megemlítésre. 

- Köd. Még mindig kísérletezem, mikor a legmegfelelőbb időpont lemenni az edzőterembe. Próbálkoztam már délelőtt, ebédszünetben, délután és este is. Múlt héten egyszer hajnalban. Szeretek arra gondolni, hogy tudok változtatni akár a legmegszokottabb rutinjaimon is. Hogy elég rugalmas vagyok és van kedvem kipróbálni új dolgokat. Emlékszem, köd borította a tájat s mintha zuhanyzóból, úgy ömlött alá az utcalámpákból a fény az utcák szélén. Az ablakokból itt-ott már világosság szűrődött ki. Mézszínű volt a fény. Láttam, ahogy Lisa barátnőm a szép hosszú, kibontott hajával már ott sürög-forog a konyhájában, reggelit készít a kislányának. Egymás mellett szoktunk énekelni a szerdai próbákon, mostanában éppen az ABBA Slipping through my fingers című számát. Meséltem neki, nekem fáj ez a dal. Neki még nem, de értette, miről beszélek.

- Méltónak lenni. A legfontosabb dolgok, a leggyengédebb változások, meg vagyok róla győződve, láthatatlanul történnek. Nincsenek rá szavak. Újraolvasom, miről írtam a naplómban múlt szombaton. Egy mondat ragyog ki a többi közül: szeretnék méltó lenni ehhez a szép barátsághoz. Nekem nincs legjobb barátom. Már nem is használok ilyen nyelvezetet. Mert mindegyik barátság más, s minden személynek, akit barátomnak nevezek, más-más kulcsa van a lelkemhez. Szombaton, néhány hónap kihagyás után, újraindítottuk a könyvklubot s az egyik személy meglepetést is hozott nekem. Ajándékot. Nem kézzelfoghatót. Inkább csak egy lehetőséget, amivel szabad vagyok élni vagy nem. És nekem az jutott eszembe hirtelen, szeretnék méltó lenni egy ilyen gesztushoz. Hangosan csak annyit mondtam:köszönöm. 

- Mi tette aranylóvá az elmúlt napokat?
A reggeli kávé és naplóírás az irodámban, majdnem minden reggel szakítottam rá egy kis időt. Bent a lámpa barátságos fénye. Közben odakint már lassan dereng. Ahányszor csak felnézek, mindig kicsit világosabb van.
Egyik reggel, munkába menet tettem egy kis kitérőt és sétáltam egy kicsit egy szép tó partján. A víz fölött pára lebegett.
Új filctollak s az öröm, ahogy egyenként kipróbálom őket egy darab papíron.
Viselni a saját készítésű ruhadarabjaimat, még ha nem is tökéletesek. Én sem vagyok az.
Termoszban kávé az íróasztalomon.
A szüleim itt vannak látogatóban és anyukám birsalmalevest tesz elém, amikor este hazaérek.
Hidratálókrém.
Egy vicces reel egy baráttól, de bent vagyok az irodában és nem merek hangosan nevetni, ami azt eredményezi, hogy még nagyobb késztetést érzek rá.
Apunak odaadtam, olvassa el, amíg itt vannak, az Az Édentől keletre című könyvet, s az öröm, ahogy meséli, éppen hol tart, s ahogy beleéli magát.
Vasalás közben észreveszem, milyen szép üzenet van a ruhám címkéjén: Wear the smile. Viseld a mosolyt. Egy tanács, amit megfogadok. 
Ülök a padon a tó partján. S éppen mielőtt továbbindulnék, a fejemre esik egy aranyló falevél.  


10 comments:

Kósa Márta said...

Hajnalodik. Ma nem rohanok sehova. Éjjel egykor felébredtem. nehezen aludtam vissza. Egyszer csak el kezdett kaparászni az eső a tetőablakon, végre, hála minden cseppért. Most is esik, 6.30 van. Tegnap ilyenkor már elindultunk. Fél óra az út a kislányokig. A világom ősztől változott, unokás napok, heti 2-3 alkalommal velem van a legkisebbik- Szó szerint életaranyozó. Az olvadó vaj jut eszembe, ilyen a szívem, amikor sétálunk, beszélgetünk, altatom, etetem, kezembe rejti kicsiny tenyerét. Valami különleges érzés. Ajándék. Estére nagyon elfáradok, hiszen a figyelem egy percre sem lazulhat, amíg együtt vagyunk. Tegnapról teszek fel fotót, ha nálam járnál. Örülök, hogy élvezheted szüleid közelségét. Ma első olvasód vagyok. Áldott napot kívánok neked és szüleidnek is.

Anonymous said...

Nagyon szépek az általad kötött pulóverek,a fehéret is te kötötted az utolsó fotón? Jól áll mindegyik,a mosolyod ugyszintén.

Kíváncsi leszek apukádnak hogy tetszik a könyv,ha végigolvasta.

A birsalmalevest anyukád is csirkeszárnnyal készíti? mert mi igen,és nagyon szeretjük.

Szép napot,áldott hétvégét kívánok,
Judith

Kósa Márta said...

Recept? Ilyenről még soha nem hallottam. Finom lehet.

f.klarcsi said...

Na, az a birsalma leves, de jó ötlet! Már régen csináltam, és először vagy 15 éve ettem Erdélyben. Úgyis megyek ma a piacra, veszek birsalmát, és akkor csirkeszárnyból kell csinálni? Erdélyi vendéglátónk nem mondta, hogy kifejezetten milyen húsból kell főzni.

Anonymous said...

Köszönöm ezt az őszinte bejegyzét!
Ölellek!
Piroska

Anonymous said...

*bejegyzést:)

f.klarcsi said...

(Bocsánat bekezdésenként küldöm a hozzászólásaimat.) Először a fényképeket görgettem végig, és elmosolyadtam a sok aranysárgától. Mióta nem járok iskolába, és az unokáknak is csak reggeli puszit kell adnom útravalónak a kedvenc évszakom lett az ősz. (Pláne mióta elviselhetetlen melegek lettek a nyarak.)

Örömmel láttam a havasi gyopáros fülbevalódat. Nekem egy láncom van valahol, előbányászom, és fogom is hordani gyakrabban. Szépek a pullovereid, olyan melegséget árasztóak, még így fényképen keresztül is. Édesek a macskák, ahogy kalandozni indulnak.

Éva said...

Meg dolgozos eveimben egyszer koran kellett indulnom, es az utcai lampak sarga fenye atvilagitotta az opaluveg ködöt. Csodaszep volt!
Nincs annal szebb es többet ado szo, mint az egyszerü: köszönöm. Minden hozzafüzött egyeb csak mezes feleslegnek tünik.
A csillapitast kivano nevetes tovabbi erösödese a " Röhög az osztaly"-t juttatja eszembe. Volt is benne reszem.
Egyre több aranylo falevel hulljon a fejünkre, es fog is. Vasarnap Köszegen voltak alattam es felettem is, es közben feluton is a levegöben.
Elkezdödött az a latvany is, hogy a szelvedöre tapadt sarga falevelet egy ideig visszük magunkkal, aztan a menetszel segit abban, hogy elveszitsük.
A legeslegjobban a vizes szelvedös kep tetszik, es az aranylo faag a hatterben a nagyon kek eggel.
Öleles megy neked, es köszönet is az irasert. Bensöseges együttletet a csaladdal! Eva

f.klarcsi said...

Nem egészen értettem Márta előző írásához írt "svédasztalos" soraitokat. Nem éreztem benne semmi bántót. Én is örömmel olvasom a hozzászólásokat is, jó látni, hogy Márta sorai kiben, milyen gondolatokat indítanak. Ölellek Márta szeretettel, és kommentszekciót is.

Anonymous said...

A birsalmaleves receptje csirkeszárnnyal:

A csirkeszárnyakat feltesszük főni annyi vízben amennyi levest szeretnénk,sóval,vegetával.Ha már kb.félig megfőtt akkor jöhet bele a felkockázott birsalma(minél több,annál jobb)
Ha már minden megfőtt puhára,a végén tejfölös habarást adunk hozzá,ezzel már nem kell sokáig főzni.És kész is,a végeredmény egy nagyon finom enyhén sós-savanykás ízletes étel,friss puha kenyérrel ajánlom.
Mi nagyon szeretjük a férjemmel.Ha ez van ebédre,minimum 2 tányérral eszünk belőle,nem is kell második fogás hozzá.
Próbáljátok ki,jó étvágyat hozzá.