(Csak magamnak jegyzem fel, hogy ezeket énekeltük: Baba Yetu, Hail Holy Queen, Hallelujah, The Rose, 500 Miles (a katolikus liturgiához illő német szöveggel), I sing holy, I will follow him, Oh happy day)
2. Gyönyörűen virágzik az udvar közepén a bokor, tele van rózsaszín virágokkal. Annyira boldoggá tesz, majd' kiugrik a szívem a helyéről.
3. Óriásit sétáltunk az egyik kisasszonnyal az erdőben. És ez is annyira boldoggá tett, hogy majd' kiugrott a szívem a helyéről.
13 comments:
Nem biztos, hogy erről van szó, de szerintem ezzel kapcsolatos a meglepetés :"ma még a mosogatás is annyira boldoggá tesz, hogy majd kiugrik a"...:)
Áldott vasárnapot Nektek! :)
Hasonlót kívánok én is.:)
(Az utolsó mondatomat inkább kitöröltem, mert félreértésre ad okot. Szóval nem. :)
az utolsó képen a fák között mintha egy kék virágot látnék, nekem az a meglepi:)))
Arra rájöttem, hogy mindenképpen különleges nap a mai Neked!
Milyen csodás vidéken laktok!!!!!!
Nem tudom, mi a meglepetés, de... számomra ajándékok ezek a gyönyörű képek, tényleg, most különösen szépek, mint egy-egy álom. Örülök hogy most alaposan meglátogatott téged az öröm, ez mindig kegyelem. Örülök annak is, néha a kegyelem akkor is jelen van akkor is megnyilvánul, amikor nincs bennünk a fogadókészség - mert sokszor ez én szívemet is a legalkalmatlanabb pillanatban szorítja marokra a félelem, vagy a harag, de az aznapi betevő kegyelem ott vár egy csomagban, eláll, míg kész leszek kinyitni... (a menyasszonyig is csak elér majd a Házasság ajándékának öröme utóbb)Ez engem vigasztal! És végül, örülök, elmondhatatlanul, hogy a kórusotok a szép (egészen biztosan szép) énekével mindenféle felekezetben szolgál eszerint. Örülök ennek, mert pont az énekben átélhető valami az (általam) vágyott egységből.... én legalábbis leginkább a közös éneklés pillanataiban éltem át az ökumenét, tapasztalhattam meg, hogy ugyanaz a Lélek fú itt is, ott is...
Nem vallásos kórus, szóval nem ilyen alapon szerveződött, de tény, hogy Gospel, és a szövegek csodálatosak. Hát igy belecsöppentem. Kissé szégyenkeztem is amúgy, mert nekem ez volt az első esküvős éneklés és itt 99 %-ban katolikusok az emberek, én meg jól nem tudom a katolikus felelgetéseket (tudod, mire gondolok), és elhatároztam, hogy legalább a Miatyánkot azért illene németül is megtanulni.
Aha, értem! (biztos azért gondoltam, hogy biztos valami templomi kórus, mert csomó ismerősöm énekel ilyenekben, a szüleim is...)
Képzeld, épp tegnap beszéltünk a lányokkal a faluban arról, hogy énekelni fogunk, kicsike kórusocskát csinálunk, mert énekelni jó!
ja, és SOHA ne szégyenkezz ilyesmi miatt!
Szépség, egyszerűség, egészség jut eszembe, ha a képekre nézek, és mellé a tiszta a gondolataid adják a blogod varázsát nap mint nap, ha jövök.
Számomra a "meglepetés" az volt első olvasáskor is, hogy papot emlegettél, tehát a szertartás katolikus volt.Írtál is később róla, de ettől még nem biztos, hogy ez a meglepetés, mert még mindig nem tudom, pedig az oldalamon lyuk van!:-)
Másik két kisasszony merre volt?
Az első képen ugye te vagy, mint negyedik kisasszony. Nagyon beillesz a sorba!
A másik kettő moziban volt. Mindenki szanaszéjjel...:)
Az Oh Happy Day-ben ott énekelsz te is!:-))) Itt a meglepetés!
Most nyitottam ki pár nap után a citromailt, és olvasgattam ott!:-)
Az az út...csábító is!!! Sétálnák mindig, ha lehetne! Nagyon szép hely....
Post a Comment