Friday, October 11, 2013

Megérkezett


az esős idő, odakint egészen rettenetes és gyönyörű az ősz. Elég sokat autózom, elég sokat már a mind korábbi sötétedésekben, s ilyenkor azt szoktam gondolni, hogy az autó lámpáinak fényével, amint megvilágítom  a fényvisszaverő rúdakat a vizes, kanyargós út szélein - egy új, fejjel lefelé lógó világot teremtek, ami az enyémben tükrőződik és pont a fordítottja. Itt sötétek, kanyargósak és csendesek az utak, nagyon szeretem.
Ma pedig elvittem a gyerekeket s magamat a könyvtárba. Az Anais Nin életéről szóló könyvben (amit úgysem lesz időm elolvasni) találtam egy kis kézzel írott imát.

"7óra57perc. Szombat, 1997.10.25.

Uram és Istenem. Megköszönöm Neked a  Szent Lelket.
Jó Istenem. Kérlek segíts. Megint összevesztem a feleségemmel. Megint megszidott. Igaz, én is hibás vagyok, de mindig ő kezdi.
Ah, mi legyen...Ezért jutott eszembe, hogy imádkozzak. 
Köszönöm. Köszönöm ezt az új napot. Köszönöm, hogy megmoshattam és szépen megszáríthattam a hajamat.
Köszönöm Szent Katharina von Siena életrajzát, amire véletlenül bukkantam a könyvtárban, leírhatatlanul megérintett. Egyáltalán, köszönöm a könyvtárakat, benne a sok ingyen-könyvet és a barátságos embereket. 
Köszönöm a kutyánkat. Köszönöm a feleségemet és a gyerekeket. Szülőket, anyóst-apóst, és az egész rokonságot.
(Itt nem tudok elolvasni egy mondatot, annyira apró betűkkel írta, de az biztos, hogy az összes szentnek megköszön mindent...)
Köszönöm magunkat!"

10 comments:

Katalin said...

rettenetes az idő, és ebben a gyönyörű:))

és ez a véletlen talált ima, mint útmutatók nekem, (mint neked az országút szélei)

kovtama said...

Én pedig köszönöm neked, hogy megosztottad. Milyen gyönyörűség lenne ha a világ minden könyvtárában időnként rábukkannánk egy egy ilyen imára. Szebb lenne az élet és talán időnként más irányba fordulna. Szép hétvégét Nektek!

iri said...

Ez nagyon erdekes!Csakis te talalhattal ilyesmit!

Piroska said...

Köszönet és hála, hogy megmutattad nekünk is ezt az imát...

Monika said...

megköszönöm,hogy megosztottad ezt a nagyon őszinte,nem mindennapi imát.Nagy szükségem volt most rá.

Éva said...

Volt időszak, hogy azon gondolkoztam, hogyan imádkozzam. Nagyon ünnepélyes akartam lenni. Ha nem sikerült, kezdtem elölről.:-) Nem tetszett a dolog, szerintem "fent" sem így gondolták.
Aztán feladtam a stílusvadászatot, mondom, ahogy jön, néha hasonlóan, ahogy a te elhozott idézetedben van, és működik is.Szívből jöjjön, mélyről, az érzés számít, nem a szó.

Hajnalka Nagy said...

Úgy örülök, ha vmi rejtett dologra lel az ember, ami úgy tökéletes a maga gyarlóságában, egyszerűségében, mint ez az ima is! köszönöm én is, hogy megosztottad!!

N. said...

És jókor jött? Az ilyen "találmányok" nem kerülnek "csak úgy" az utunkba. Annak mindig oka van...

Kósa Márta said...

Hű!
Ez az ima...

Köszönöm, hogy ma is volt mibe elfáradnom, s bár bennem motoszkáltak a szavak nem öntöttem vele nyakon az illetékest.
Uram köszönöm.

Ugye ez is egy ima?!

márta said...

Igen, ez is ima, szerintem. :)

Nóra: hogy jókor jött-e...Nekem mindig pont jókor jön.