Friday, February 29, 2008

Ha menni kell,

hát menni kell... Talán emlékeztek még, mikor T. Svájcba ment dolgozni. Úgy volt, hogy mi is követjük, ha bejön a dolog, de nem jött be, és ő is hazajött. Most valami hasonló dolog van, azzal a különbséggel, hogy nem Svájc, hanem Németország, és nemcsak T. megy, hanem mi is megyünk vele. Egy klinikán talált állást, ebben a városban. Március második felében költöztetjük magunkat, és a közeljövőben egyes pósztok valószínüleg hemzsegni fognak a csomagolás unalmas részleteivel. Bocsánat. Sok dolgot kell elintézni, például szeretném, ha a gyerekek magántanulóként otthon tanulhatnának velem a szemeszter hátralevő részében. És ott is jó lenne, ha bekapcsolódhatnának valamilyen osztályba, hogy szokják a német környezetet. És én még mindig nem tudok németül, sajnos ez nem túlzás, ezért a maximalista + antiszoc természetemmel kicsit nehéz lesz majd intézni a dolgokat, mert T. eléggé be lesz fogva a munkahelyén. Valószínüleg mindenhova azokkal a hatalmas szótárakkal kellene járnom, amit már egyszer lefényképeztem.
Végülis...ez nem annyira nagy újság, egy csomó emberrel már beszélgettünk erről személyesen, de aki még nem tudja, hát most már megtudta, s így kerek a mindenség, aztán éljen mindenki boldogan míg a világ s hét nap.

14 comments:

Anonymous said...

irjak a nyuszikanak, hogy hozzon nekem egy palmtopit vagy a masik fajtat, s akkor tenyeredben lesz a nemet szotar? :) tip

márta said...

Írjál hát. Mondjuk, azt nem értem, ha NEKED hoz a nyuszika palmtopit vagy a másik fajtát, akkor az hogy lesz az ENYÉM? :)

Anonymous said...

nos hát jösz egy kicsit közelebb hozzám:)

Anonymous said...

emlekszel meg arra az enekre, hogy: nekem, nekem... neked, neked... ? :)

Anonymous said...

Régi poén, de na: ami a tiéd, az enyém, ami az enyém, az is az enyém...:)

Anonymous said...

hinnye...hat csak elkoltozol? bocs, elkoltoztok?...:( hat micsoda meglepetes...amugy neked szimpatikusak a nemetek???? nem tunnek hideg, kimert embereknek?????:D

márta said...

Lea, nem sok némettel találkoztam még, majd beszámolok. Tibi azt mondja, hogy attól is függ, az ország melyik részében jársz. Mindenütt mások az emberek. Majd meglátjuk. Kalandra fel! :)

márta said...

U.i. Csak ez a fura nyelv ne lenne, mondom ezt én, a nagyon könnyen elsajátítható magyar anyanyelvemmel...:)

Anonymous said...

naturliche ;)

katics said...

Mennyi időre mentek?
Sztem épp ez kell a nyelvtanulásodnak, nyelvi környezetben lenni, azt megtanulni, amire szükséged van, stb. Meglátod, megy ez majd!
(Mondjuk én azt hittem, tudok angolul, amikor ide kijöttem, aztán úgy éreztem magam, mint egy marslakó :))

márta said...

Kösz a bátorítást.:) Nem tudom mennyi időre megyünk. Lehet, hogy örökre.

SKata said...

Márta,hát most olvasom a múlt heti "termésedet",és mikor ottan tartottam,hogy "két kicsi ugrással nem lehet átjutni a szakadékon",gondoltam,hogy valami nagy lépés előtt álltok!De erre megmondom őszintén,álmomban se számítottam!!!!!
Mi lesz most velünk?????
Ugye nem akarod abbahagyni?

márta said...

:))) Mi lenne veletek? :)) Blog volt, van és lesz. Csak addig fog szünetelni, míg nem lesz ott is netünk. De azért kedves, hogy így kétségbeesel :))))

SKata said...

Na azér:))))!