Dániában ez év december harmincadikán fogják kézbesíteni az utolsó levelet. Jövő év január elsejétől csakis csomagszállítással fog foglalkozni a posta. Az utolsó bélyegeket december tizennyolcadikán lehetett megvásárolni. Június elejétől kezdve pedig apránként eltávolították az utcákról a szép piros levélládákat.
Mivel nagy jelentőséget és szépséget tulajdonítok az analóg írásnak, ez a hír eléggé elszomorított. Még akkor is, ha valóban, én is kevesebb levelet, képeslapot írok, mint régebben.
Ma reggel viszont - hátha hozzájárulhatok a német levélkézbesítés megőrzéséhez! - megírtam és elküldtem néhány képeslapot.
Kevesebbet, mint szerettem volna.
Kevesebbet, mint szerettem volna.
És mindegyikre csak néhány szót írtam.
De választhattam: vagy megírok legalább néhányat, vagy teljesen elmarad.
Az advent csodáját abban látom, hogy ilyenkor különösen megáldatik az, ami részleges, befejezetlen, töredékes bennünk.
Ilyenkor jobban elhiszem, hogy ez a kevés is számít, igen.
Sokszor csak a stresszt érzem, és ez is valósághoz tartozik, de
mégis inkább azt szeretném látni, hogy
minden feladat mögött valami csodálatos rejtőzik.
Család, barátok, szeretet.
És
minden karácsonyi vacsora mögött egy-egy olyan embercsoport van,
ahol számítok.
És
minden képeslap mögött egy teljes életet látok,
amivel valamilyen módon már összefonódott
a saját életem.
20 comments:
Olvasom, hogy azt szeretnéd látni, hogy minden feladat mögött valami csodálatos rejtőzik.
Még 2014-ben az adventre készülődve írtam a blogomban az örömteli kötelességekről is, melyek akár a feladatok is lehetnek:
"A közelgő adventet úgy szeretném megélni, amiért van. Se csillogás, se teljesítménykényszer, de haladni mégis a tervek szerint, mert vannak örömteli kötelességek is, hogy az ünnep szép legyen úgy, ahogy nekünk szép."
Kívánom neked, hogy a kötelességeid vagy inkább hívjuk úgy, hogy a feladataid, örömteliek legyenek az advent hátralévő részében is.
Fedezd fel az általad is kívánt, a mögöttük rejtőzködő csodát!
Szomorú ez a dán hír, de ez még ad némi reményt:"Dániában is lehet majd azért papírlevelet feladni, ha az ember annyira szeretne, de már nem az állami postán, hanem a DAO nevű magáncégnél. A hagyományos értelemben vett levél akkor szűnik majd meg teljesen az országban, ha már ők sem látnak üzletileg fantáziát a kézbesítésben."
Én is szeretem a képeslapokat, ezért is veszek részt a postcrossingban már rég, meg a könyves oldal, a moly.hu is minden évben szervez karácsonyi képeslapozást. Emellett már tényleg én is csak az unokahúgaimnak küldök mindig alkalomra meg nyaralásból haza magunknak is.
Kedves Zsuzsa,hogyan lehet részt venni ebben a képeslapküldő projektben? Én is Moly tag vagyok,igaz régebben használtam rendszeresen,mostanában elhanyagoltam,de érdekesnek találom,ezt a karácsonyi képeslapozást.
Köszönöm,
Judith
Annyira egy úton haladunk...Pont valamelyik nap írtam én is róla, hogy ebben az évben csak három képeslapot adtam fel, de ez is örömmel töltött el. ❤️ BFÉ
Már idén nem lehet, de mindig november közepe fele csinál @algernon moly erre egy zónát, eseményt, ott lehet jelentkezni. https://moly.hu/esemenyek/karacsonyi-kepeslapozas-2025
Idén 11 lapot küldtem el. Minden évben igyekszem valami személyre szabott kívánságot, gondosan megfogalmazni azoknak akiket ilyen módon szeretek. :)
Sajnos az idei elég sovány. Körülbelül annyi, hogy Boldog karácsonyt! De arra jutottam, hogy a semminél több, és került rá adventi bélyeg, karácsonyi pecsét és vagy fél órát álltam a postán. Kis dolog, de mégis tettem erőfeszítést abba, hogy kifejezzem szeretnék szeretni.
Köszönöm szépen!
Milyen szép írás-részlet! 🫶✨
Köszönöm Zsuzsa, míg mi létezünk, nem szűnhet meg a képeslapküldés a világon 😅🎀🫶
A három annyival de annyival több, mint nulla! 🥂🎀✨
Ez nem kis dolog!
Ez óriási dolog!
A "Boldog karácsonyt!", mikor ilyen szép, igyekvő szívből jön, a legszebb szöveg, amit valaki kaphat.
🫶🎀✨💌
Én is tegnap adtam fel a képeslapokat. Én is 11-et. Idén még arra is futotta, hogy nem egyforma (ahogy majd minden évben), hanem személyre szabottadabb idézeteket küldtem "ajándékba".
"szabottadabb" :-)
Úgy legyen, Márta! Én is nagyon szeretem, bár nem tagadom, nagyon rossz volt azért, amikor 10ezer Ft-ot fizettem néhány képeslap elküldéséért a múlt héten. Valahogy ez az egyszerű, ártalmatlan öröm miért nem lehet elérhetőbb mindenkinek?
egyik szemem sír (mert tövig meghatódtam) a másik meg nagyokat nevet, (mert annyira örömmel tölt el, hogy nem vagyok egyedül a képeslapküldési-szeretetemmel, és olvastam a moly-t, (sajnos csak most) köszönet Zsuzsa, jövőre résen leszek időben, annyira jó olvasni, ahogy megérkeznek a lapok, és jókat kuncogok, mikor azt érzem, hogy emberek (és nem bólogatórobotok szólnak hozzá a posztokhoz) ölellek f.klarcsi, nem szabódok megmondani, olyan jót nevettem a kedvenc szavam lett a "szabottadabb" (nehéz volt leírni)♥
♥
✌️🤗
🎀✨
Számomra most derült ki, ha színes a boríték, az jóval drágább. Nem tudom megfejteni, miért. De most az egyszer úgy számolták el, mintha fehérek lettek volna.😂
Még két dolgot le kell írnom, mert fent kimaradt.
A képeken a köd egy csoda, ahogy a borítékokat lezáró pecsétek is azok.:)
Már advent elején szerettem volna írni, hogy köszönöm, Márta, hogy idén is írod ezt a "naptárat". Szeretek idejönni, megpihenni, elgondolkozni, nézőpontot váltani, stb, mikor mit :)
És nekem is épp tegnap sikerült öt képeslapot feladnom. Kb. ugyanazzal a szöveggel, amire nem voltam büszke, de nem tudtam mást kitalálni. És csak belföldre, mert ahhoz volt itthon bélyegem, postára menni viszont nem tudtam volna.
De olyan jó volt olvasni, hogy más is van így. Hogy fontos a képeslap, akkor is, ha kevesebb az idő, az erő.
Post a Comment