csodálkozom, hogy drágagyermekeim úgy írnak leckét, hogy ahányszor csak tudnak, amilyen indokkal csak tudnak felállnak mellőle, kicsit esznek, kicsit játszanak, kicsit dumálnak, mikor mit. Én is pont ezt csinálom, kicsit blogozok, kicsit csokit kunyerálok tőlük, mert nekik van, nekem meg nincs (már), kicsit ez, kicsit az. Meg ilyenek. Mármint munka közben. Volna mit javítani a hatékonysági mutatóinkon.
Na, és egy ilyen elruccanásnál a következő cetlit találtam Anna tolltartójának támasztva: Mingyárt jövök, bárki is az! Meg ezt is: Itt vagyok, bárki is az!
Azt hiszem, én is gyártok ilyeneket magamnak, és ha Tibi keresne mondjuk a mosogatónál, vagy a vasalóállvány mellett, hát találna egy ilyen kis tájékoztatást, és akkor mindjárt megnyugodna...
Thursday, March 6, 2008
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
7 comments:
Hát ez nagyon jó, mármint a cetlik! Sokkal eredetibb, mint a bolti ajtókba akasztott "mindjárt jövök".
Szerintem is eredetibb, mint a wc-tetőn hagyott utasítás, hogy "használat után hajtsd le".
:)))))
Marta, Marta...
:-))))))))))))))))))))))))
A lányaid már megint nagyon aranyosak.
de en olvastam olyan wc feliratrol is, h csak egy nyomas es nyomas....:D
Amugy tenyleg rettento lelemenyesek, nem kell felteni oket, h nem boldogulnak majd az eletben...:D
marmint a gyermekeid, nem is a feliratok...:D
de a feliratok is :)))
Post a Comment