jártam volna, ha maradok a hangulatok színezésénél, vagy pedig kellene nekem is ide egy Marilla néni, aki visszarángat a földre, ha elszállok, ami velem sajnos gyakran előfordul (...és már megint nem bírom ki, hogy ne utaljak az jelenlegi olvasmányokra...) Szóval újra fahéjat tettem jó bőven bors helyett a gombapaprikásba. Állandóan ezt csinálom, de csak akkor, ha gombát főzök.
Polcz Alaine-nek ilyesmire az volt a javaslata, hogy ne dobjuk ki az ételt, ne is mentegetőzzünk miatta, hanem adjunk neki valamilyen exotikus nevet. Mellesleg azért akartam mindenáron még ma este elkészíteni, hogy tudjak tenni belőle holnap Tibinek az ügyeletbe, de ha nem találok ki addig valami frappáns nevet, azt hiszem, csomagolok inkább egy kis közönséges sajtos tésztát. Hja, az élet nagy vívódásai...
6 comments:
=)) de amikor szortad bele, nem csapott meg a fahej illat?
nekem meg ilyet nem sikerult csinalnom. lehet azert mert van egy borzasztoan idegesito (masoknak) tikkem, hogy mindent megszagolok, mielott eszek/hasznalok valamit.
s akkor mi lett a neve?
Tüci, az ilyen idegesítő szokások általában nagyon hasznosak. Engem csak az bosszant, hogy sorozatosan ugyanazt a mellényúlást csinálom.
Névnek ceyloni gombára gondoltam, mert onnan származik a fahéj, de ettől mégsem lett senkinek jobb étvágya hozzá. Na mindegy.
ezen kicsit nevettem :D .. erdekes lehetett a dobbenet es a reakciod :) zerge
Az segitene a megkulonboztetesben, ha cimkeket ragasztanal erre a 2 fuszeres dobozkara/uvegcsere?
Nalam a bors femdobozos, a fahej kerek uvegben van, igy lehetetlen osszekeverni oket.
Én is sorozatosan ugyanúgy mellé ;). Úgy döntöttem, hogy nekem a pohártörés lesz a védjegyem, ha már vigyázni nem tudok.
Post a Comment