Valamint elültettem a gyöngyvirághagymákat és vetettem egy sor zöldhagymát és petrezselymet.
A jó hír még, hogy áttértünk ugyancsak kertügyileg a kommunizmusról a kapitalizmusra, vagyis mindegyik gyerek kapott egy saját kis területet. Szemmel láthatólag megugrott a munkakedvük és csökkent az én sarkamban való vitatkozás azon, hogy éppen ki "segítsen" nekem vagy az arról való eszmecsere, hogy ki ne segítsen nekem. Így mindenki a sajátját rendezi és holnap vehetnek olyan magvakat, amilyet csak akarnak.
7 comments:
annyira átjön a hangulata!
Ezért a kis kertért nagyon irigyellek! :)
Vigyazz nehogy a gyongyviraghagymat egyetek meg a zoldhagyma helyett ;)
Amugy en a zoldbab-ultetes-termelest talaltam a legerdekesebbnek az o korukban. Olyan hamar megjelent az eredmeny, es olyan hamar nott, indazott...
éhes lettem!
sok sok élményt néktek a kerti munkában :) én is élvezek kint lenni és matatni a kertben :)
Tücike, látod, eszembe se jutott a zöldbab. Köszi az ötletet!
Nekünk is nagyon hiányzik egy ilyen kis kert!! :( A fiaim matathatnának kint egész nap.
De jó ötlet ez a kert-kapitalizmus...:)
Meg a zöldbab is, bár a betondzsungelt nem hiszem, hogy örömmel üdvözölné, mivel panelben lakunk...még.;)
Post a Comment